Civil nyilatkozat a klímatörvényért

A Magyar Természetvédők Szövetsége több mint négyszáz civil támogató szervezetet és ötpárti egyetértést tudhat maga mögött az általa kezdeményezett éghajlatvédelmi kerettörvény elfogadásához. A civilek mégis úgy érezték, hogy a parlament előtt kell átadniuk a támogatók nyilatkozatát a parlamenti döntéshozók képviselőinek, hogy a klímatörvényről szóló javaslatot még ebben a ciklusban napirendjére vegye és elfogadja az Országgyűlés.

Klímavédelem és pénzalap. A sajtóban csak klímatörvényként emlegetett éghajlatvédelmi kerettörvény tervezete Magyarország üvegházhatású gázok kibocsátásának negyvenszázalékos mérséklését írja elő 2020-ig az 1990-es bázisévhez képest (2005-ös bázisévvel számolva ez 25,5 százalékos csökkentést jelent). Hosszabb távon további csökkentésről rendelkezik: 2050-re az 1990-es szinthez képest nyolcvan százalékkal, a 2005-ös szinthez képest hetvenöt százalékkal kellene mérsékelni az üvegházhatású gázok kibocsátását. A törvény ezenkívül foglalkozik többek között a fosszilisenergia forrás felhasználásának csökkentésével, az éghajlatváltozás társadalmi okainak kezelésével, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatvédelem pénzügyi és gazdasági eszközeivel. Utóbbi részben rendelkezik egy új elkülönített állami pénzalap, a közel harmincmilliárd forintos Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap felállításáról is.

Nyilatkozatot adott át tegnap több mint 430 környezetvédelmi, szociális, ifjúsági és vidékfejlesztéssel foglalkozó civil szervezet nevében a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) vezető zöldpolitikusoknak a klímatörvény-tervezet napirendre tűzése és elfogadása érdekében az Országgyűlés előtt.
Az eseményen többek között részt vett Nagy Andor, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Ékes József, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese, Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának (NFFT) tiszteletbeli elnöke és Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióigazgatója.
Szili Katalin, a törvénytervezetet kidolgozó NFFT részéről kijelentette: reményei szerint a parlament már február 15-én megvitatja, február 22-én pedig már el is fogadja az éghajlatvédelmi kerettörvényt.
Nagy Andor hangsúlyozta: a klímaügy a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladata lesz.
A következő kabinetre vár a kerettörvény tartalommal való megtöltése, végrehajtásának előmozdítása. A politikus ugyanakkor lapunknak elmondta azt is, a magánvéleménye szerint a kerettörvény annyira fontos ügy, hogy megkésettnek látszik a benyújtása. A javaslatot már tavaly be lehetett volna terjeszteni a parlament elé, hogy ne néhány ülés alatt kelljen dönteni az elfogadásáról. Ettől függetlenül a klímatörvény ötpárti támogatást élvez – tette hozzá a kereszténydemokrata képviselő.
A civil szervezetek mindenesetre arra kérték az Országgyűlést, hogy még februárban vegye napirendre és változtatás nélkül fogadja el az MTVSZ által kezdeményezett és az NFFT által kidolgozott éghajlatvédelmi törvényt. A jogszabály mögé a zöldszervezeteken kívül főként szociális, ifjúsági és vidékfejlesztéssel foglalkozó civilek sorakoztak fel, mint például a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a baptista szeretetszolgálat és a Doktoranduszok Országos Egyesülete.
Az összefogás biztos hátteret jelenthet a tavasszal alakuló új kormánynak is, hogy hozzákezdjen a törvényben foglaltak megvalósításához és hatékony eszközökkel biztosítsa Magyarország éghajlatvédelmét – mondta Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke.
A társadalmi szervezetek szerint Magyarországnak sürgősen lépnie kell, hogy szabaduljon a fosszilisenergia-függés (kőolaj, szén, földgáz) szorításából. A kőolajárak várható növekedése miatt minden társadalmi réteg elemi érdeke, hogy csökkenteni tudja az energiafelhasználást. A világ az elkövetkező években radikálisan meg fog változni, az ehhez való alkalmazkodást Magyarországnak most kell elkezdenie – jelentette ki Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatiprogram-vezetője.
A szociális szervezetek azért is támogatják az éghajlatvédelmi kerettörvényt, mert az olyan támogatórendszereket határoz meg, amelyek egyaránt lehetőséget kínálnak a legszegényebbeknek, a lakosság széles rétegeinek, az intézményeknek és a vállalkozásoknak az energiatakarékossági beruházásokhoz. Az intézkedések egyben segítik a gazdaság élénkítését, a foglalkoztatottság növelését és a társadalmi igazságosságot.
Mint ismert, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2010. január 21-i ülésén fogadta el az éghajlatvédelmi kerettörvény tervezetét. A javaslatot január 29-én nyújtotta be az Országgyűlésnek. A parlament házbizottsága február 11-én, a házszabálytól való eltéréssel dönthet arról, hogy a Magyar Természetvédők Szövetsége által, 2008-ban kezdeményezett éghajlatvédelmi kerettörvény februárban napirendre kerüljön.