Az előzetes letartóztatásban lévő Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport (BA) Zrt. jogi igazgatója és Sziebert György jogász, aki utóbb a BKV jogi igazgatójaként vált ismertté, a lapunk birtokába került nyomozó hatósági dokumentum szerint 2006 óta „előzetes megállapodás alapján rendszeresen több cégnek, többek közt a Zóna Taxi üzemeltetőjének, a Zóna Service Zrt.-nek anyagi ellenszolgáltatás fejében belső információkat juttattak ki, illetve segítették a céget a kiírt pályázatok megnyerésében”. Mindez gyökeresen új megvilágításba helyezi a BA 2006. július 20-án lezárt taxitenderét.
A repülőtér-üzemeltető korábbi vezérigazgatója, Chris Woodruff a győztes kihirdetésekor azt nyilatkozta: „Nagyon büszke vagyok arra, hogy röpke nyolc hónap alatt sikerült megoldanunk a túláras, szabályozatlan taxiszolgáltatás problémakörét, ami 16 éve szégyenfoltként piszkította be Magyarország hírnevét.”
Tartani kell attól, hogy a Zóna Taxi tendergyőzelme további szégyenfoltokat jelent hazánknak. Lapunk több alkalommal foglalkozott a Ferihegyen kialakult áldatlan viszonyokkal, a taxitársaságoknak az utasokért folytatott harcával.
*
Arról is beszámoltunk, hogy a Zóna Taxi győzelmének bejelentésekor számos ellenző megnyilatkozás hangzott el, sőt két évvel a tender győztesének kihirdetése után is tiltakoztak a pályázaton alulmaradt társaságok képviselői. Egyebek mellett azt állították, hogy a pályázat elbírálása során sérült a versenysemlegesség. Az eredményhirdetés óta eltelt évek során ugyanis lényegesen javultak a nyertes Zóna Taxi üzleti lehetőségei, az eredetileg elfogadott tarifa hatvan százalékkal nőtt. Dudás Zoltán, a Taxi Fuvarszervező Társaságok Szövetségének (TFTSZ) főtitkára, a Budapest, a City, a Buda, a Főtaxi, a Taxi 2000, a Taxi 4, a Tele 5, valamint a 6x6 társaság nevében nyilatkozott lapunknak. Ha a 2006-os tenderen induló cégek tudták volna, hogy lehetséges két év alatt hatvan százalékkal emelni a tarifát, akkor ők is alacsonyabb pályázati árral kalkulálhattak volna. Ha tudták volna, hogy nem kell komolyan venni azt, ami a pályázati kiírás „szolgáltatási követelmények” rovatában olvasható, vagyis nem kell biztosítani, hogy a gépkocsik átlagéletkora legfeljebb 3 év lehet, a flotta csak 3 típusból állhat, s valamennyi autónak azonos színűnek kell lennie, ha tudták volna, hogy nem veszi komolyan a BA azt a kikötését sem, hogy minden utas rendelését számítógépes rendszeren kell rögzíteni, s hogy az ügyfelek a kocsikban bankkártyával is fizethessenek, akkor másként kalkuláltak volna pályázatuk megfogalmazásakor – állította Dudás.
Szollár Domokos, aki akkor még a Budapest Airport szóvivője volt, azt mondta, a fővárosi taxitársaságok azért buktak el, mert gyenge ajánlatot adtak be. Szerinte úgy viselkednek, mint a magyar futballisták, akik a méretes zakó után kifogásokat keresnek: vizes volt a fű, túl kemény volt a labda, meg persze csalt a bíró. Pedig csak rosszul játszottak. A nyomozó hatóságok jelenlegi álláspontja szerint azonban nem a taxitársaságok ajánlata volt gyenge, hanem a BA jogi igazgatója játszott cinkelt lapokkal.
Minibuszos maxibotrány. Ám a repülőtéri minibusz-szolgáltatás kiszervezése, illetve a nyertes cég offshore-izálása sem számít kevésbé botrányos történetnek. A BA Zrt. még 2008 februárjában adta el az utasok csoportos fuvarozását végző leánycégét az Oravecz Zoltán érdekeltségbe tartozó Budapest Airport Minibusz Szolgáltató Kft.-nek (BAMSZ). A kiszervezés nyertese nemcsak a fehér Ford Transit buszokat kapta meg, hanem azt a koncessziós jogot is, amely négy évre biztosította számára a kizárólagos utaztatási jogot a repülőtér és a főváros között.
A szolgáltatás eladása azonban több szempontból sem lett eredményes. Mint arról az Origo beszámolt, nem sokkal a kiszervezés után, 2008 szeptember elején az APEH – a tetemes adótartozások miatt – már végrehajtást is kért a BAMSZ ellen, amelynek tulajdonosai ezután a cég nevét és székhelyét megváltoztatták. Szeptember végén a minibusz-szolgáltatást már egy Budatransfer nevű cég végezte, amelynek tulajdonosa, a Credit Expo Kft. szintén Oraveczhez és családtagjaihoz köthető. A váltás azonban nem hozott sikert, hiszen a Budatransfer felszámolása tavaly decemberben kezdődött. Az adótartozás és a felszámolás elleni küzdelem közepette a minibuszok zavartalanul közlekedtek. Ennek oka, hogy 2009 januárjában megjelent a színen az Airportshuttle.hu Kft., amelynek ügyvezetője szintén Oravecz köréhez tartozik. A cég tőkeemelés nyomán szerzett meghatározó részesedést az adósságban úszó Budatransferben. Néhány hónappal később a helyzet tovább bonyolódott: az Airportshuttle.hu Kft.-ből Zrt.-vé lépett elő, székhelyét pedig az Egyesült Államok offshore paradicsomában, Delaware államban jegyezték be.
Az offshore cég bevonása azért érdemel külön figyelmet, mert a 2008. februári kiszervezés teljes vételárát a mai napig nem fizette ki a BAMSZ. A vételár kasszírozására a BA Zrt.-nek nincs sok esélye a hírportál szerint, mivel a cég 2008-as eredménykimutatásában több mint 620 millió forintos üzemi veszteség szerepel. A minibuszcég sorozatos átalakításával kapcsolatban lapunk több kérdést tett fel a 25 százalékban állami tulajdonú BA Zrt.-nek, ám érdemi választ többszöri próbálkozásunk ellenére sem kaptunk. Arra a kérdésünkre, hogy a BA Zrt. miért hagyta jóvá az offshore cég részvételét az ügyletben, és hogy mekkora összeggel adós még a BAMSZ, Szilágyi Károly, a BA Zrt. kommunikációs vezetője közölte: a BA Zrt. és a BAMSZ Kft. közötti ügylet részletei – mivel törvénysértés nem történt – két magánvállalkozás belső ügyének számít.
Elgázolt egy embert a vonat Kecskeméten