Forráselvonás és privatizáció a valódi cél?

Nem hoz valódi megtakarítást a 24 Volán-társaság hat konzorciumba szervezése – állítják az érintett társaságok érdek-képviseleti vezetői és egyes cégvezetők. Különösen, hogy a régiós működés többletköltségei várhatóan elviszik a tulajdonos vagyonkezelő által előre jelzett megtakarítás költségét.

Győzelmi jelentésként tette közzé a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., hogy január 15-ig aláírták a konzorciumi szerződéseket a Volán-társaságok. A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet 800 millió forint megtakarítást remél ettől a lépéstől. Az érintett közlekedési társaságok munkatársai azonban korántsem ilyen lelkesek. Horváth László, a Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy véleményük szerint az új szervezeti struktúra következtében bonyolultabbak lesznek az érdekviszonyok, szaporodnak a döntési szintek, újabb bizottságokat, testületeket alakítanak meg. A vagyonkezelő 800 milliós megtakarításról beszél, ám az eddig kifizetett szakértői és egyéb díjak ugyancsak jókora összeget emésztettek fel. Emellett a cégek számítógépes rendszereinek, a programoknak az összehangolása további költségeket jelentenek. Horváth László szerint most sokan azt kérdezik, hol keletkezik a megtakarítás. Különösen annak fényében izgalmas ez a kérdés, hogy köztudott, ebben az évben 5 milliárd forinttal csökkentette a szaktárca a Volán-társaságok veszteségének pótlását.
Nem takarít meg az összevonással annyit az állam, mint amennyit remél – nyilatkozta a Kisalföld Volán elnök-vezérigazgatója. Pócza Mihály szerint attól, hogy 2010 márciusától regionális szinten konzorciumba tömörülnek a Volán-társaságok, még nem lesz pénz új buszokra. Ha pedig öregszik a járműpark, akkor a műszaki személyzetre is szükség lesz. Amivel egyáltalán megtakarítást lehet elérni, az az adminisztratív létszám leépítése – vélekedett Pócza Mihály.
Horváth László azt mondta, a zalai munkavállalói szervezetek attól tartanak, hogy az átalakítás mögött a forráselvonás szándéka húzódik meg. A Volán-társaságok működtetése évente 65-70 milliárd forintba kerül, ami nagyrészt az állam által biztosított és megrendelt szociálpolitikai kedvezmények ellentételezését jelenti. A négy szakszervezet – a Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete, a Zala Volán Személyközlekedési Szakszervezete, a KKSZ Alapszervezete és a Zalai Autóbusz-vezetők Szabad Szakszervezete – szerint a megszorítás miatt létrehozott átalakítással nem lesznek sem versenyképesebbek, sem hatékonyabbak a Volán-társaságok. Horváth László úgy vélekedett, az összevonás az egységes Volán cégrendszer széthullásához is vezethet. A helyi közlekedés nagy részét már most is az önkormányzatok működtetik, félő, hogy a régiós átszervezés következtében további városok döntenek így. A nyereséges távolsági közlekedés esetleges privatizációja után a Volánoknál mindössze a veszteséges, megyén belüli, apró településeket kiszolgáló közösségi közlekedés maradhatna csak meg – tette hozzá Horváth László.