Szárnyaszegetté vált a Malév

Több mint egy éve nem jut dűlőre a magyar és az orosz kormány a rosszul sikerült privatizáció miatt jelenleg gazdátlannak tűnő nemzeti légitársaság ügyében. Vélhetően az orosz félre kívánunk nyomást gyakorolni azzal, hogy az állami vagyonkezelő tegnap úgy döntött: megkísérli lehívni a privatizáció során kikötött 32 millió eurós bankgaranciát.

Fabatkát sem ér a kormánycáfolat

A kormány egyáltalán nem tervezi, hogy újabb vasútvonalakat zár be nyártól – közölte Hónig Péter. A közlekedési miniszter arra a lapunkban tegnap megjelent cikkre reagált, amely szerint újabb jelentős vonalbezárásokra készül a kormány, de az erről szóló kormányrendeletet csak a választások másnapján hozná nyilvánosságra. A vonalbesorolásról szóló kormányrendelet a tavalyi vonalbezárási döntések utólagos technikai rendezéséről szól – állította közleményében Szollár Domokos kormányszóvivő. Szó sincs benne arról, hogy újabb mellékvonalakon szünetelne a vasúti közlekedés. A rendelet kihirdetése pedig teljesen független a választások időpontjától. A lapunk által ismertetett dokumentum – a közlekedési minisztérium státuszriportja, amely Bajnai Gordonra hivatkozik a rendelet kihirdetésének elhalasztásáról – nem a Miniszterelnöki Hivatalban készült, bizonygatja a szóvivő.
Fónagy János tegnap bejelentette, a Fidesz felszólítja a kormányt, hogy álljon el az újabb vonalbezárási tervektől, és ne akadályozza meg a következő kormányt abban, hogy újraindítsa a személyszállítási közlekedést. Az országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy a tavaly ősszel elfogadott vasúttörvény módosításának hatására az országos vasúthálózatot több kategóriába sorolták be. Az országos megrendelésű és az országos jelentőségű vasútvonalak költségeit a központi költségvetés fedezi. A többi, mintegy 3600 kilométer regionális vasútvonalon vagy megrendelik a személyközlekedést, vagy nem. Fónagy János közölte: az az összeg, amit a kormány feloszt az országos megrendelésű vonalak között, kihagyja mindazokat a vonalakat, amelyek nem esnek bele ebbe a kategóriába. – Ez mintegy ötven vasútvonalat jelent – tette hozzá. Mint fogalmazott, fabatkát sem ér az, hogy a kormányszóvivő tagadta a vonalbezárásokat, mivel a közlekedési minisztérium elismerte annak a dokumentumnak a létezését, amelyben leírják a terveket.
Lapunk tegnapi számában ismertettük a közlekedési tárca a helyközi közlekedés átalakítása című státuszriportját. Ebben olvasható, hogy „Miniszterelnök úr, politikai okokból, annak érdekében, hogy ne legyen választási kampánytéma, úgy döntött, hogy a pályabesorolásról szóló rendelet április 26-án, a választások második fordulója után kerüljön kiadásra.” Ugyanitt azt írtuk, a státuszriportból kiderült, Suri József, az AAM, Báthory Balázs pedig a Wallis Ingatlan munkatársaként adott tanácsokat a közlekedési tárcának. Az érintett cégek tegnap közölték, hogy az említett személyek már hosszabb idő óta nem a munkatársaik.

Ellentétesek a magyar és az uniós joggal az orosz fél egyes, a Malév helyzetének rendezésére tett javaslatai, ezért nem született még megállapodás a cég jövőjéről – közölte tegnap a Pénzügyminisztérium. Hogy milyen konkrét javaslatokról van szó, azt a tárca közleménye homályban hagyja. Csak sejteni lehet, hogy az oroszok azt várják, a magyar kormány is tegyen még pénzt a légitársaságba. Sajtóértesülések szerint elképzelhető, hogy az orosz fél a jelenleginél kisebb tulajdonrészt tartana meg, s a Malév újra állami tulajdonba kerülne.
A Malév Vagyonkezelő Kft.-nek a Vnyesekonombankkal szemben azonnal meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a tavaly április 9-én lehívott 32 millió euró hiteltörlesztési bankgarancia érvényesítése érdekében – döntött tegnap a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT). Az NVT felkérte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatóját, alapítói határozatban utasítsa a Malév Vagyonkezelő Kft.-t, hogy február 26-ig, a társaság következő közgyűléséig ne kezdeményezze a Malév Zrt.-vel szemben fennálló igényének érvényesítését. Ezzel szemben kezdeményezze az Airbridge Zrt.-vel szemben fennálló követelésének érvényesítését. A bankgarancia lehívásának teljesítésére két hétig várunk, utána jogi lépéseket kezdeményez a kormány. Szollár Domokos kormányszóvivő kérdésre válaszolva azt mondta, nincs veszélyben a Malév napi működése, a következő közgyűlésen megszülethetnek a szükséges döntések.
Emlékezetes, hogy az MNV tavaly április 9-én lehívta a teljes bankgaranciát, ám az nem érkezett meg, később pedig a pénzügyminiszter határozatára felfüggesztették a pénz behajtását. A tegnapelőttre összehívott közgyűlésen nem született megállapodás az orosz fél és a magyar állam között a Malév tőke- és tulajdonosi helyzetének rendezéséről. A Malév igazgatósága ezért ismételten összehívta a légitársaság közgyűlését február 26-ra. A Vnyesekonombank kisebbségi és Költő Magdolna magyar magánszemély többségi tulajdonában lévő Airbridge Zrt. a Malév közel százszázaléknyi részvényének birtokosa. Az orosz bank a privatizáció során vállalt bankgaranciát a vevő, Borisz Abramovics orosz üzletember felé, akitől a hitelek fejében a Vnyesekonombank átvette az AirBridge kisebbségi részvénypakettjét.