Titkolt pártállami adatok

Miközben ma ötpárti egyeztetés lesz a rendszerváltás előtt készült állambiztonsági iratok helyzetét rendező dossziétörvényről az igazságügyi minisztériumban, a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány, az 1956-os Intézet Közalapítvány és a Nyilvánosság Klub konferenciát rendezett tegnap arról, hogy miért nem kerülhetett eddig nyilvánosságra a Nemzetbiztonsági Hivatalnál őrzött mágnesszalagok tartalma.

Barczi Imre, a szalagokon lévő adatok mentésével megbízott bizottság tagja közölte: a pártállami rendszer állambiztonsági szolgálatainak mind a 18 adathordozóra mentett informatikai adathalmazát le tudták tölteni a szalagokról, és meg tudták menteni az utókornak. Ezek a fájlok mintegy negyven megabyte-nyi információt tartalmaznak, amelyek tízezer hagyományos terjedelmű gépelt oldalt jelentenek, de valószínűleg ennél sokkal több rövidebb, akár százezer felvett adatcsoport is lehet rajtuk. A bizottság azonban nem ismerhette meg a tartalmukat, hiszen ezt 2060-ig titkosították. Az informatikai szakértők viszont az adatokat átírták DVD-kre, amelyeket a későbbiekben már biztos nem lehet manipulálni – jelentette ki Barczi. Megjegyezte: a környező volt szocialista országokhoz képest gyerekcipőben járunk az állambiztonság adatainak megismerésében, hiszen azzal küzdünk, hogy egyáltalán a késői utókornak megőrizhessük az adatokat.
A konferencián ugyanis a Barczi Imre előtt felszólaló cseh, szlovák, román és lengyel szakértők is arról beszéltek, országukban javarészt nyilvánosságra hozták a kommunista politikai rendőrség és az állambiztonsági hálózat adatait. A legnagyobb nyilvánosságot talán Lengyelországban érték el, ahol Krisztof Persak történész ismertetése szerint jelenleg a Lengyel Nemzet Ellen Elkövetett Bűncselekményeket Üldöző Bizottság foglalkozik átvilágítási tevékenységgel. A szervezet elnökét a parlament választja meg, és független a politikai pártoktól. A bizottság megbízásából 11 vidéki hivatalban kétezer levéltáros dolgozik az adatkezelésen, és összesen 88 folyókilométer anyagot őriznek, amelyet folyamatosan elérhetővé tesznek a nyilvánosság számára. Lengyelországban nemcsak a titkosszolgálatok funkcionáriusainak adataival ismerkedhet meg bárki, hanem a magas hivatali posztot betöltött személyek adatai is nyilvánosak – tette hozzá a történész. Bukovszky László előadásából kiderült az is, hogy Szlovákiában minden 18 éven felüli állampolgár belenézhet az aktákba, és 1996-tól Csehországban is teljes körű a kutatás. A 2006-os európai uniós csatlakozás óta hasonló a helyzet Romániában is – közölte Stefano Bottoni, aki a román titkosszolgálatok adatairól beszélt.