Kaposvárott a legnagyobb lakótelepek melegét biztosító Béke-Füredi Fűtőmű, az Energo-Holding Kft., és a répafeldolgozás időszakában a Magyar Cukor Zrt. egyetlen hazai gyára, a kaposvári szerepel a 2008. évi állapotokat tükröző légszennyezési lista élén. A szilárd (nem toxikus) kibocsátás terén a faipari és gabonaszárítási technológiákkal van a legtöbb baj, közülük elsősorban a Csurgó Faipari Kft.-nél használt berendezésekkel – hangzott el a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kaposvári sajtótájékoztatóján.
A hatóság észrevételei számos intézkedésre késztették a környezetszennyezőket, a helyzet azonban még korántsem rózsás. A kaposvári Béke-Füredi Futóművet üzemeltető önkormányzati szolgáltató cég igazgatója, Komáromi Attila elmondta: azzal is csökkentették a szén-monoxid-kibocsátást, hogy a város több, alacsony kéményű kazánházát kiváltották egy olyan alacsony kibocsátású, harminc méternél magasabb kéményű fűtőművel, amelynek gázmotorjai a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. A cégükkel üzleti kapcsolatban álló Energo-Holding és az E-ON is korszerűsítette gázfűtési rendszerét, és orvosolva a lakossági panaszokat, zajcsillapító berendezést helyeztek el a fűtőműben.
Volt foganatja a felügyelőség szigorának Csurgón is. Keszerice Jenő, a kisváros Faipari Kft.-jének ügyvezetője lapunkat arról tájékoztatta: 2008-ban kicserélték a bírságolást eredményező légszennyező kazánokat uniós szabvány szerinti fatüzelésűekre, és már az ugyancsak jelentős légszennyezést okozó fűrészpor kezelése is zárt rendszerben történik.
A legjelentősebb környezetvédelmi beruházást a Kaposvári Cukorgyárban hajtották végre. A korábban sok tíz milliós bírságokkal sújtott élelmiszerüzemben két éve állították rendszerbe azt az 1,7 milliárd forintos beruházást igénylő biogázüzemet, amely répaszeletek feldolgozásával állít elő fűtési energiát.
Szeles Zoltántól, a cukorgyár operatív igazgatójától megtudtuk: a földgázszükségletük felét kiváltó biogázüzem szén-dioxid-kibocsátása jóval a határérték alatt van. A múlt évi környezetvédelmi jelentésük ugyan még nem készült el, de reméli: a harmadik évébe lépő biogázüzem nem okoz csalódást.
Somogyban vannak olyan szennyvíztelep-üzemeltető cégek, amelyeknek időnként többmilliós bírságot kellett fizetniük. A siófoki székhelyű DRV Zrt. nagyatádi szennyvíztelepét például 2006-ban huszonegy-, 2007-ben húsz-, a múlt évben pedig csaknem harmincmillió forint bírsággal sújtotta a környezetvédelmi hatóság.
Dél-Somogy legjelentősebb városában elsősorban a konzervgyár „gondoskodik” rendkívüli vízszennyezésről, de a COATS Hungary Kft. nagyatádi cérnagyára is fizetett már évi három–öt millió forintos bírságot.
A DRV Zrt. nem cáfolja, hogy a hatalmas mennyiségű szennyező anyag a cégnél keletkezik, ám hangsúlyozták: a regionális vízmű nem kibocsátó, hanem ártalmatlanító. A szennyvíziszapot Somogyban egy kivételtől eltekintve komposztálják, majd mezőgazdasági hasznosításra továbbadják. Ami Jankó Gábor, a társaság kommunikációs vezetője szerint számtalan környezetmegóvási előnnyel jár, szemben a műtrágyákkal. A
megye veszélyeshulladék-mennyiségét 2008-ban a MÁV Zrt. telephelyein a kármentesítési munkákból keletkező, együttesen 6657 tonna föld és kő növelte. Ez utóbbi a megyében keletkezett összes veszélyes hulladék 59 százalékát teszi ki. A vasúttársaság kommunikációs igazgatósága lapunk megkeresésére közölte: a MÁV Kaposvárott és Nagyatádon is végzett olajszennyezéses talajt érintő kármentesítési munkálatokat, arról azonban nem adtak információt, ezzel mennyi hulladékot sikerült elszállítani. A társaság ugyanakkor közölte: elkezdett egy olajfeladókút-telepítési programot, hogy a mozdonyok üzemanyaggal való feltöltésekor elkerüljék a talaj szennyeződését.
Az állami vasúttársaság mellett Somogyban a Mol Nyrt. „jeleskedett” környezetszennyezéssel. A nemzeti olajtársaság a barcsi vasúti kőolaj töltő és lefejtő telephelyén másfél éve hagyott maga után 589 tonna veszélyes hulladékot. Ezzel kapcsolatban Bacsur György, a vasúttársaság szakértője lapunknak elmondta: a veszélyes hulladék egy 2008-ban történt barcsi tartálycsere során keletkezett. A szennyezett földet a Mol szerződéses partnere a marcali telephelyre szállította, és ott ártalmatlanították.
origo.hu
Szijjártó Péter: Bekérették Svédország nagykövetét a Külgazdasági és Külügyminisztériumba
