A semmiből kell újjáépíteni a magyar vasutat

Korszerűtlen biztosítóberendezések, elavult vontatóállomány, koszos vagonok, lepusztult állomásépületek – miközben Európában hatalmas vasúti fejlesztések zajlanak, a magyar közlekedési kormányzat a vasútvonalak bezárásán dolgozik. A választások után felálló új kabinet feladata gigászi lesz: ki kell fizetnie a MÁV több száz milliárdos adósságát, és lényegében újjá kell építenie a magyar vasutat.

2010. 03. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vasútbarátok maroknyi csoportján kívül alig akad a mai Magyarországon utazni vágyó, aki várakozásteljes örömmel száll fel egy MÁV-szerelvényre. A mellékvonalak menti kistelepülések lakóit az tartja lázban, mikor zárja be a központi kormányzat a kisforgalmúnak minősített szárnyvonalaikat. Az országos hálózat forgalmát nem fenyegeti bezárás, de a menetrend gyakran utasellenes, nem illeszkednek a csatlakozások, a kocsik állapota kritikán aluli, és a közbiztonság is sokat romlott. A legjobb dolguk azoknak az utasoknak van, akik intercityvel vagy a Budapest elővárosi forgalmában közlekedő új korszerű motorvonatok valamelyikével utaznak. Számukra csak az rontja el az élményt, hogy a pályák állapota miatt a legfontosabb nemzetközi vonalakon is sok a lassújel. És végül minden utasra érvényes, hogy a teljes árú vasúti jegy nagyon drága, már két utazónak is gazdaságosabb gépkocsival utazni.
Ráadásul a fenti gyászos teljesítményt meglehetősen sok közpénz felhasználásával produkálja a MÁV. A cég napi finanszírozási igénye jövő év végéig nagyságrendileg 320 milliárd forint. A MÁV-Start Zrt. közszolgáltatási szerződése alapján ebben az évben 120 milliárdra számíthat, ám 148 milliárd forint kiadást tervezett, így 28 milliárd forint mínusz termelődik. A veszteség azonban ennél valószínűleg nagyobb, 43 milliárd forint lesz. Épp ekkora volt az az összeg, mint amennyivel a kormány csökkentette az idén a vasúti személyszállítás támogatását. Ehhez jön még a vasúttársaság adósságának törlesztése. A MÁV Zrt. hiteleinek összege a tavaly decemberi záráskor 225,6 milliárd forint volt, ebből az idén 18 milliárd forintot kell törleszteni. A kamatokkal együtt azonban már 33 milliárd forint az adósságszolgálat. Jövőre pedig még többet, összesen 57 milliárd forintot kell törlesztenie a cégnek. Mindent összevetve a következő kormánynak ki kell fizetnie az örökölt, mintegy 300 milliárdos és a jövő évi működtetéshez szükséges újabb 300 milliárdos számlát, emellett finanszíroznia kell mintegy 200 milliárdos adósságot. A csaknem 800 milliárdos összeggel azonban csak a jelenlegi színvonal romlását állíthatja meg a következő közlekedési kormányzat.
A Fidesz azonban ennél ambiciózusabb tervekkel rendelkezik. Mint Fónagy János, a párt szakpolitikusa többször kifejtette, ha kormányra kerülnek, felülvizsgálják az érvényes vasúti menetrendet, és az előző kormány intézkedései következtében bezárt, műszakilag erre alkalmas vasútvonalakon újraindítják a személyforgalmat. A Fidesz arra készül, hogy visszavonja az idei költségvetést, az új büdzsé kidolgozása során különös figyelmet fordít a közösségi közlekedés, a személyszállítás finanszírozhatóságára. Fónagy János kifejtette, hogy a munkahelyek megőrzése eszközének tekintik a vasút fejlesztését. Az Orbán-kormány közlekedési minisztere szerint újjá kell szervezni a magyar vasutat. Ehhez az szükséges, hogy a jelenleg szétdarabolt, nehezen összehangolható vasúti tevékenységeket visszaintegrálják egy megújult vállalatba. Az ellenzéki párt az utasok igényeit és a munkavállalók érdekeit egyaránt figyelembe vevő fejlesztési programok kidolgozását és megvalósítását tervezi, amelyekben különös figyelmet kap a pályarekonstrukció, a járműkorszerűsítés.
Kérdés persze, hogy mindezek a fent említett átalakítások menynyibe kerülnek. Illetve az is, hogy mennyit hozhat a konyhára, ha az új közlekedési kormányzat a korrupciós károk minimalizálásán dolgozik majd. Szakértők szerint a MÁV bonyolult szervezeti felépítése, személyi és céghálója kedvez a milliárdos pénzek kifolyatásának. Egyebek közt, miként lapunk többször beszámolt róla, a vasúttársaság mozdonyaiból rendszeresen lopják az üzemanyagot. Egy szakértői becslés szerint akár az ötmilliárd forintot is elérheti az ebből származó kár évente. De komoly kiadást jelent a vasúttársaság új, Könyves Kálmán körúti székházának bérleti díja is. Ez meghaladja a másfél milliárd forintot évente, miközben az Andrássy úti székház azóta is üresen áll.
Nehezíti a MÁV helyzetét, hogy eladta egyetlen nyereségesen működő leányvállalatát, a MÁV Cargót. Miközben a 102,5 milliárd forintos bevételt már tavaly felélte a társaság, nemcsak a cég évről évre termelődő bevételei hiányoznak, hanem a megrendelései is. A mozdonyokat üzemeltető leányvállalat, a MÁV Trakció legfőbb megrendelője ugyanis a teherfuvarozó cég volt. Az osztrák kézbe került Cargo kevesebb magyar mozdonyt használ, mi több, a környező országok szolgáltatóitól bérelt eszközökkel fuvaroz a magyar pályán. Egyes magánvasúti szakértők szerint a magyar fuvarpiacot felosztották egymás közt a szlovák, román, osztrák cégek. A magyar vasút pedig ebben a versenyben szinte fegyvertelen, hiszen eladta a teherfuvarozó vállalatát. Kérdés, hogy az új kormányzat ki tudja-e deríteni, hogy kik jártak jól a Cargo eladásával. És ha sikerült elzárnia a MÁV elfolydogáló pénzeit, lesz-e elég ereje valóban szinte a semmiből újjáépíteni a XXI. századi magyar vasutat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.