Drágán spórol a kormány a vasúton

Rövid távú költségvetési takarossági szempontok, illetve lobbiérdekek állnak a vasúti mellékvonalak szüneteltetése és a Volán-járatok ritkítása hátterében – állítja lapunknak egy szakértő. Egyesek szerint a közlekedési tárca forgalmi adatai torzítanak vagy egyszerűen hamisítványok.

Nem nyughatnak a nagykunok. Próbapert indít a vasúti mellékvonaluk megmentéséért a karcagi kistérségi társulás a magyar állam és a MÁV ellen. Az úgynevezett 103-as, Karcag és Tiszafüred közt kanyargó mellékvonalat ugyanis jogsértő módon, a szakmai mérlegelést mellőzve ítélték szüneteltetésre december közepétől – nyilatkozta a próbapert kezdeményező kunmadarasi polgármester. Márki Sándor szerint megtévesztették az önkormányzatokat. Igaz, felajánlották nekik, üzemeltessék térségi vasútként a 103-ast. Csakhogy a fenntartás valódi költségeit nem közölte velük a MÁV.

Újra lejátszódhat a 2007-es vonalbezárási kálvária: a tavaly decemberben leállított mellékvonalak mentesítő autóbuszjáratai konganak az ürességtől, az érintett Volán-cégek a leállításukért lobbiznak – mondta lapunknak egy közlekedési szakértő. A szaktárca honlapján elérhető utasszámlálási adatokat nem szabad készpénznek venni – hangsúlyozta forrásunk. Egyfelől azért, mert a pillanatnyi forgalmat rögzítették. Nem derül ki, melyik utas honnan hová utazott, csupán az, hogy egy adott időpontban hányan tartózkodtak a szerelvényen. Másfelől a közlekedési tárcának az a nem titkolt célja, hogy kevesebb pénzt fordítson a közösségi közlekedésre. A rövid távú megtakarítási cél a közlekedési kormányzatnál felülírja a közszolgáltatás érdekét – mondta forrásunk. Korábban a hálózatnak biztosítania kellett, hogy az utas egy nap alatt eljusson az ország legtávolabbi csücskébe is. Ma azt sem garantálják, hogy a kistérségből a térségi központba és vissza megjárja az utat – fejtegette szakértőnk.
A vasútnál a működési költség szerkezete kevéssé érzékeny az utasok száma, azaz a menetjegybevétel tekintetében. Magyarul a vasúti szerelvény közlekedtetése nem kerül érezhetően többe vagy kevesebbe a vasúttársaságnak, ha tele vannak a kocsik, mintha üresen járnának. Más a helyzet a Volán-társaságok esetében, amelyek kevesebb állami menetdíj-kiegészítésből élnek, ugyanakkor a működési bevételük nagyobb részét teszi ki a jegyárbevétel. Számukra fontos adat, hogy hány fizető utas száll fel egy-egy járatra. Érthető, ha arra törekednek, minél több olyan járatot indíthassanak, amely tele van fizető utasokkal. A kistelepülésekre, zsákfalvakba azonban kénytelenek elvinni az embereket, hiszen számukra ezt a kormány a menetrend megrendelésével előírja. Annál szívesebben indítanak járatokat nagyvárosok és a főváros között – mellesleg ezzel a vasúti járatok utasait „rabolják” el. Emlékezetes, hogy a Zala Volán emelt szintű, mobilinternettel ellátott, internetes helyfoglalási rendszerrel megtámogatott Zalaegerszeg–Budapest járat indítását kérelmezte a közlekedési tárcától. Ez időben nagyjából egybeesett az OrangeWays bejelentkezésével, hasonló szolgáltatásra, autópályával elérhető városi célpontokra. Tavaly nyáron Hónig Péter bejelentette, nem engedélyezik a keményen lobbizó piaci szolgáltatónak, hogy a közszolgáltatással versengő buszjáratot indítson. A Zala Volán ezzel szemben ősszel megindíthatta emelt szintű autóbuszjáratát, amely egyébként lapunk értesülései szerint piaci siker lett.
Az Európai Unió alapelvei közé tartozik, hogy a kormányok csak olyan szolgáltatást rendelhetnek meg, amelyet ki is fizetnek. A magyar közlekedési kormányzat úgy kísérli meg a spórolást a költségeken, hogy csökkenti a megrendelést. Így a közszolgáltatás mérete, az ország lefedettsége zsugorodik. Ennek azonban az az eredménye, hogy a munkavállalók nehezebben vagy sehogy sem jutnak el a munkahelyükre. A munkából kieső keresők adóbefizetései ugyancsak hiányoznak majd a költségvetés bevételei közül. A közösségi közlekedésen megtakarított pénz többszöröse vész el a gazdaság rosszabb működésben – hangsúlyozta szakértőnk. A BKV-sztrájk napjai alatt jelentős többletköltség jelentkezett az állami közfeladatot ellátó intézményeknél, például a kórházaknál. Ez jó példa arra, hogy a közösségi közlekedés működése közvetlenül befolyásolja a gazdaság működését.