Több katonatisztet, köztük négy nyugállományú alezredest ítélt el tegnap első fokon a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa egy sikkasztási ügyben. Az elsőrendű vádlottat, K. László nyugállományú alezredest jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztásért egy év nyolc hónap fogház büntetésre ítélte a katonai bíróság, amelyet négy év próbaidőre felfüggesztettek. Emellett a tisztet lefokozták és 400 ezer forint pénzbírsággal sújtották. Hasonlóan súlyos ítéletben részesült első fokon a sikkasztás felbujtója, M. István autókereskedő, aki három évre felfüggesztve szintén egy év nyolc hónap fogházbüntetést kapott, és egymillió forint pénzbírságot kell fizetnie. M. Gábor nyugállományú alezredest a bűncselekmény bűnsegédeként ítélték el egy év négy hónap felfüggesztett fogházbüntetésre, miközben lefokozták, és 200 ezer forint pénzbüntetést is fizetnie kell az elsőfokú ítélet szerint. Ezenkívül két alezredesre és egy őrnagyra szabtak ki pénzbüntetést bűnpártolás miatt, egy másik nyugállományú tisztnek pedig felbujtóként kell bírságot fizetnie.
Az elítélt tisztek a bíróság szerint úgy követték el a sikkasztást, hogy a Múzeum az Utódokért Alapítványon keresztül egy pápai haditechnikai park létrehozása címén 118 katonai járművet szállítottak el a honvédség nyíregyházi laktanyájának raktáraiból, ezek közül azonban harminc nem került el a tervezett tárlat helyszínére. Az értékes terepjárók és teherautók (Kamaz, Ural, Csepel, UAZ, GAZ típusú eszközök) egy része ugyanis M. István nyírségi autóbontó és autójavító telephelyén landolt, hogy azokat később értékesítsék. Az ítélet indokolása szerint a sikkasztásban K. László alezredes a nyíregyházi katonai objektumban tárolt eszközökért felelős elöljáróként működött együtt a járművek egy részét jogellenesen, igazoló okiratok nélkül elszállító M. István kereskedővel és M. Gábor alezredessel, aki a gépek átvételét a sikkasztás időszakára létrehozott Múzeum az Utódokért Alapítvány képviselőjeként igazolta.
Az ügy tárgyalásain az is kiderült, egy vezetői értekezleten a volt honvédségi vezetők arról egyeztettek, hogy miként úszhatják meg a felelősségre vonást. Erre a katonai elhárítás (KBH) titkos adatgyűjtéséből derült fény, amelyet a tisztek és más gyanúsítottak lakásán, munkahelyén folytattak, miközben lehallgatták a telefonjaikat is. Mivel azonban a lehallgatási adatokat csak későn vonták be az eljárásba, azok tartalmát a bíróság nem vette figyelembe.
A sikkasztás ügyében egyébként egy névtelen levél és egy feljelentés alapján indult el a nyomozás, de ezzel párhuzamosan a rendőrség információkat kapott a katonai elhárítástól is. A nyomozók házkutatásokat is tartottak, és megtalálták az eltűnt eszközök egy részét és egy feljegyzést az illegális pénzek elosztásáról. Az elítéltek nagy része már a bíróságon bejelentette, fellebbez a katonai bíróság ítélete ellen.
origo.hu
Mutatjuk a fővárosi Fidesz legújabb javaslatait
