Forró krumpli a hazai légitársaság

Nem született megállapodás lapzártánkig a magyar és az orosz kormány képviselői között a Malév tulajdonlásáról. Lapunk értesülése szerint, ha létre is jön új egyezség, az csak a választásokig segíti ki a légitársaságot.

Többször felfüggesztették tegnap a Malév rendkívüli közgyűlését, de lapzártánkig nem született megállapodás a súlyosan eladósodott légitársaság tulajdoni szerkezetének átalakításáról. Értesüléseink szerint bármi is lesz a megoldás, csak átmeneti lehet: az orosz fél tudja, hogy rövidesen új magyar tárgyalópartnerrel kell megegyeznie a Malév működtetéséről. A jelenlegi magyar adminisztráció pedig nem vállalja fel a választások előtt a nemzeti légitársaság csődbevitelét. Tovább árnyalja a képet, hogy a Malévet birtokló AirBridge Zrt. többségi tulajdonosa papíron Költő Magdolna magyar állampolgár – az ő szerepvállalása teszi lehetővé, hogy a légitársaság megfeleljen az EU követelményeinek. Költő Magdolna azonban nem rendelkezik olyan vagyonnal, ami indokolná szerepét, vagyis stróman. Bizalmi ember, a Gyurcsány–Veres-tengely megbízottja. Költő Magdolna férje Szabó András, a GYSEV Zrt. vasúttársaság elnöke. Piaci hírek szerint Szabónak fontos informális szerepe volt a MÁV Cargo privatizációjában, valamint a Geuronet Bt. és Gulya András kétmilliárdos sikerdíjhoz juttatásában.
Emlékezetes, hogy a Malévet a 2007. januári privatizáció során az AirBridge Zrt. vásárolta meg. A valódi döntéshozói hatalom az orosz Abramovics ikrek kezébe került. Az új tulajdonos eladósította a céget, valamint sok vagyonelemet eladott vagy kimentett belőle, majd tönkrement, s kisebbségi tulajdonrésze a legnagyobb hitelező, az orosz állami Vnyesekonombank kezébe került.
A sikertelen privatizáció következtében előállt helyzetben a magyar és az orosz kormány közösen igyekezett megoldást találni a cég megmentésére, ám erre mind a mai napig nem került sor. Ennek több oka van. Az egyik, hogy a Malév működése a privatizáció óta is minden évben veszteséget termel. A folyamatosan veszteséges működés következtében a Malév jelentős adósságállományt halmozott fel. Kormányzati szereplők ötvenmilliárd forintot ismernek el, de sajtóhírek szerint az adat meghaladhatja a hetvenmilliárdot is. Ebből fakad a következő nehézség: ha állami szereplő tesz friss pénzt a Malévba, az az Európai Unió szabályozásába ütközik. Mint az Index hírportál közzétette, a cseh Travel Service megbízásából a Bán, S. Szabó & Partners Ügyvédi Iroda szakértői tanulmányt készített arról, mely pontokon ütközhet az uniós jogba a Malév-mentő akció. A nemzeti légitársaság csődje ugyanis kedvező fejlemény lehetne a versenytársaknak, a régió hagyományos és fapados légitársaságainak. A magyar menedzsmentű Wizz Air többször kifejezte roszszallását, amiért a Malév kivételezett helyzetben van a többi piaci szereplővel szemben. A magyar kormány legfeljebb arra hivatkozhat, hogy a Malév csődje a Budapest Airportot s ezen keresztül akár a teljes ágazatot megsemmisíthetné.