Ketyeg az áfatámogatási bomba?

Az írásbeli szakaszában tart az az eljárás, amelyben hazánk megtámadta az Európai Bizottság határozatát a sztrádaberuházások uniós támogatásának általános forgalmi adóra vonatkozó tilalma miatt. Hazánk álláspontja szerint az útépítésre kapott támogatást áfafizetésre is felhasználhatjuk, Brüsszel szerint nem.

2010. 03. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben országszerte többfelé épül uniós támogatással autópálya a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásában, egy jelenleg is zajló jogi eljárás kimenetelétől függ, hogy a beruházási összeg áfatartamát fizethetjük-e továbbra is uniós forrásból. Az Európai Unió Bírósága tájékoztatása szerint a T–89/10 számú ügyben, amely hazánk és az Európai Bizottság között zajlik, az uniós támogatások tekintetében hazánk a törvényszékhez – korábban elsőfokú bíróság – fordult. Az unió kormányának is nevezett bizottság ugyanis megállapította, a vonatkozó uniós szabályozás értelmében a támogatott projektekhez kapcsolódó, visszaigényelhető forgalmi adó nem támogatható az EU Kohéziós Alapból. Csakhogy hazánkban a NIF, amely az autópályák építtetője, százszázalékos állami tulajdonban van, az elkészült autópályákat pedig ellenérték nélkül adja át a magyar államnak, ezért úgy értelmezi a szabályokat, hogy az uniós forrásokat felhasználhatja a teljes bekerülési ár finanszírozására – vagyis az áfa megfizetésére is. Hazánk 2008. december 3-án nyújtotta be a bizottságnak az M43 autópálya Szeged és Makó közötti szakasza című nagyprojekt támogatására vonatkozó kérelmét. Ebben a magyar hatóságok az áfát mint támogatható költséget vették figyelembe, mivel álláspontjuk szerint a NIF sajátos helyzeténél fogva nem tudja továbbhárítani és visszaigényelni az általa megfizetett forgalmi adót, tehát annak terhét ténylegesen viseli. Márpedig az uniós szabályok szerint a nem visszaigényelhető áfa fizetésére nyújtható támogatás EU-s forrásokból.
A bizottság érvelése szerint ezzel szemben az áfa megfizetése az adót tartalmazó díjak formájában végső soron az autópályák használóira hárul, így a beruházáskor felmerült forgalmi adóból eredő költségek igenis visszaigényelhetőek, függetlenül attól, hogy hazánkban az autópályák építtetője és üzemeltetője nem ugyanaz a szervezet. A bizottság ezért úgy határozott, hogy az így felmerült áfa viselésére nem nyújtható uniós támogatás. Magyarország a bizottság e határozatát támadta meg a törvényszék előtt. Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás folyik.
Az M43-as esetében az áfát ellentételező uniós támogatás öszszege tízmilliárd forint – tette közzé a Napi Gazdaság. A szakasz teljes költsége 85,12 milliárd forint, amelyből 80,54 milliárd forint számolható el, ebből a támogatás 49,88 milliárd forint. A bizottság álláspontja alapján a teljes, 85,12 milliárd forint költséggel szemben az elszámolható költség mindöszsze 64,44 milliárd forint. A támogatás ennek alapján 39,87 milliárd forint, ami tízmilliárd forinttal kevesebb, mint a NIF által kiszámított összeg. Ráadásul hasonló okokból más beruházások esetében is vitathatja a bizottság a forgalmi adó finanszírozását uniós forrásból. Ilyen lehet a Napi Gazdaság szerint az M0-s déli szektorának vagy az M7-es Balatonkeresztúr–Nagykanizsa közti szakaszának építése. A körgyűrűnél a beruházás teljes költsége 111 milliárd forint, az M7-es szakaszánál pedig 62 milliárd forint a NIF kimutatása szerint. Vagyis a kieső támogatás csak ennél a két projektnél akár több tíz milliárd forint lehet.

Perlik az állami közútkezelőt. Keresetet nyújtott be százötven állampolgár nevében a Magyar Közút Nonprofit Zrt. ellen a 43-as Egyesület, amelyet a 43-as főút mentén élők érdekében alakítottak meg nemrégiben helyi érdekvédők. A megsokszorozódott forgalom elviselhetetlenné teszi az ott élők mindennapjait – mondta el lapunk kérdésére Márton Imre önkormányzati képviselő –, hiszen a kamionok állandó balesetveszélyt jelentenek, egyben súlyos zaj és légszennyezést idéznek elő. A 43-as Egyesület célja, hogy a bíróság mondja ki: azokért az anyagi károkért, amelyeket a kamionok idéznek elő az út menti magáningatlanokban, közvetlenül a közútkezelőt, közvetve pedig a magyar államot terheli a felelősség. Márton Imre azt reméli, hogy miután a felelősséget bíróság mondja ki, lehetőségük lesz elindítani a már előkészítés alatt álló kártalanítási eljárásokat valamennyi kárvallott érdekében. Az államot arra kívánják rákényszeríteni, hogy mielőbb fejezze be az épülő M43-as gyorsforgalmi út építését az országhatárig. A nyomásgyakorlásra azért van szükség ez utóbbi ügyben, mert az utolsó szakaszon még mindig csak a kisajátításoknál tart az M43-as út kivitelezése. (Bertók)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.