Közúti sóbiznisz: fals hangok

Gyanúsan olcsón vállalta el egy behatárolható szállítói kör a Magyar Közút üzemegységeinek sóellátását. Emlékezetes, hogy kis híján kifogyott a szóróanyagból a közútkezelő a februári hóviharok idején, az azóta nyélbeütött közbeszerzés során helyzetbe került szállítók gyaníthatóan nem tesznek eleget kötelezettségeiknek maradéktalanul.

2010. 03. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha három nappal tovább tart a havazás, a Magyar Közút (MK) Nonprofit Zrt. üzemegységei valóban útszóró só nélkül maradtak volna – mondta el lapunknak egy szakember. A sókereskedelmet jól ismerő forrásunk szerint az utóbbi években hazardírozott a közútkezelő: csak az enyhe telekre elegendő sómennyiséget rendelte meg. Amikor aztán kiderült, hogy annál sokkal többre van szükség, kapkodni kezdett a szervezet vezetése. Az MK honlapján megjelent egy nyilatkozat Zsupponits Jenő vezérigaztatól, aki összeurópai sóhiányról, egekbe szökő árakról beszélt. Ezzel szemben valójában a magyar beszállítók hagyományos partnerei közül az erdélyi sóbányák folyamatosan biztosították az alapanyagot, mi több, előnyben részesítették a magyar vásárlókat. A vezérigazgatói nyilatkozattal ellentétben a 2009. december 31-én lejárt szerződés alapján, az abban szereplő, azaz 2008 végén megállapított áron, kifejezetten olcsón kapta az MK a sót. Forrásunk szerint a hasonló helyzeteket úgy lehet elkerülni, hogy már tavasszal megkötik a szerződést, majd a szállítók nyáron feltöltik a közútkezelő raktárait. Így a következő tél nem éri felkészületlenül az útfenntartó szervezetet.
A tavaly decemberben lejárt szerződés pótlására csak idén februárban került sor, ám az meglehetősen furcsa eredménnyel zárult – tájékoztatott a szakember. A közbeszerzéskor az MK úgynevezett elektronikus árlejtést alkalmazott, azaz a pályázók egymás alá licitáltak. Az eredmény: a 2008 decemberében megállapított árnál 10 százalékkal alacsonyabb szinten köttettek a szerződések. Ez első hallásra örvendetes, hiszen az MK-nak kevesebb közpénzt kell fordítania az útszóróanyagra. Csakhogy a bányák árai közismertek, s a szállítási költségek ugyancsak. Ha egy vállalkozás az önköltség alatti áron vállalja el a szállítást, az azt is jelenti, kénytelen lesz trükközni. Erre pedig az üzemegységekben, a szállítmányok átvételekor kerülhet sor. Az MK kommunikációs osztálya szerint minden beszállító köteles a szállítólevélhez csatolni a mérlegjegyet, a szállító jármű rakományának a mennyiségét igazoló okmányt, de a társaság is folyamatosan ellenőrzi a beszállított tételek pontos mennyiségét. Ezzel szemben a valóságban a mérlegjegyeket hamisítják, s a mérnökségek portásait megkörnyékezik. Vagyis az önköltségi árnál olcsóbban beszerzett só valójában drágább lesz – fejtegette infortmátorunk –, hiszen a leszerződött mennyiséggel kénytelen ügyeskedni a beszállító. Ezért csak remélhetjük, hogy a februárihoz hasonló vészhelyzetben lesz elég só az MK telepein.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.