Malév: visszatért a bumeráng

Sikertörténetként igyekszik tálalni a pénzügyminiszter a Malév visszavásárlását, holott csak arról van szó, hogy egy tartósan veszteséges és hatalmas adóssággal terhelt cég finanszírozásának a terhe a rossz privatizáció után ismét az adófizetők nyakába szakadt. A Fidesz szerint felelniük kell az elhibázott magánosítás felelőseinek.

2010. 03. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két síelős hétvége szépségeinek ecsetelése és egy szájharmonikás fellépés közreadása közé illesztette be internetes naplójában a Malévért folytatott tárgyalások értékelését a pénzügyminiszter. Oszkó Péter szerint nagy siker, hogy a légitársaság visszavétele „nem az orosz tulajdonos részére történő vételárfizetéssel, hanem a Malév feltőkésítésével történt, tehát a magyar állam kizárólag a saját tulajdonába kerülő társaságba helyez vagyoni értéket”. A magyar költségvetés 25,2 milliárd forinttal emelt tőkét a légitársaságban. A részesedés 95 százalékos lesz, míg a fennmaradó 5 százalékkal a korábbi 99,95 százalékos AirBridge rendelkezik. A Malév egyik legnagyobb hitelezője a Vnyesekonombank (VEB) marad, amely tovább kölcsönöz a nemzeti légitársaságnak.
Oszkó ugyanakkor nem beszélt arról, hogy a reprivatizációval az állam súlyos terhet vállalt magára: a légitársaság 2008. végi kötelezettségállománya 54,7 milliárd forint volt – ebből 44,6 milliárdot a rövid lejáratú kötelezettségek tettek ki –, a tavalyi első fél év végén ez a szám már hetvenmilliárd forintnál tartott. A hatalmas adósságállomány kezelhetetlen helyzetet okoz a légitársaságnál. A 2008-as esztendőben az üzemi veszteség 10,7 milliárd forint volt, ám a teljes adózott eredményt 14,5 milliárdos mínuszra emelte a hiteltörlesztés. A légitársaság szerepel az APEH feketelistáján, megközelítően húszmilliárd forint a köztartozása, és más állami cégeknek is tartozik.
A pénzügyminiszter nyilatkozataiban szereplő érvek közül talán az a legellentmondásosabb, amelyik a cég reorganizációját, nyereséges pályára állítását várja a visszaállamosítástól. Hiszen éppen a fenti érveléssel kardoskodott a privatizáció mellett 2007-ben az akkori kormány. Az is kérdéses, vajon hogyan fogadja a hírt az Európai Unió, amely tiltja, hogy az államok közvetlenül vagy indirekt módon támogassanak egyes piaci szereplőket. Mint lapunk is beszámolt róla, rivális légitársaságok elemzéseket készíttettek a Malév esetleges reprivatizációjáról, és meg kívánják támadni a tranzakciót.
A megállapodás leginkább az orosz állami VEB számára kedvező, hiszen megszabadul a Malév finanszírozási terhétől. Az orosz külkerbank ennek fejében vállalja, hogy kifizeti az eddig visszatartott, körülbelül 8,6 milliárd forint bankgaranciát, amit a privatizációs szerződés egyes feltételeinek nem teljesítéséért akart már hosszú ideje lehívni a nemzeti vagyonkezelő. Ugyanakkor nem veszíti el mintegy 28 milliárdos követelésállományát, amelyről egy Malév-csőd esetén le kellett volna mondania.
– A Fidesznek kormányra kerülve egyik első intézkedése lesz a nemzeti vagyont megkárosító privatizációs döntések, így a Malév-eladás körülményeinek tisztázása, a felelősök megnevezése és elszámoltatása – közölte a párt szóvivője. Szijjártó Péter szerint ki kell vizsgálni, miként fordulhatott elő, hogy néhány száz millió forintért eladták a nemzeti légitársaságot, majd rövid idő múlva az államnak vissza kell vennie úgy, hogy több tíz milliárdot tesz a cégbe az adófizetők pénzéből. Mint fogalmazott, a Gyurcsány-korszak elhibázott, káros privatizációs döntéseinek árát még sokáig fogja fizetni az ország, ezért nem lehet eltekinteni az alapos, törvényes elszámoltatástól.
Mint emlékezetes, az AirBridge Zrt. 2007 februárjában 200 millió forintért vette meg a nemzeti légitársaságot, miközben kötelezettséget vállalt 12,5 milliárd tőkeemelésre, 30 milliárd forint hitel, illetve a Magyar Fejlesztési Bank 20 milliárdos hitelének átvállalására. A privatizált Malév az utóbbi három évben jelentős adósságot halmozott fel. Tartozik a magyar költségvetésnek 20 milliárd, a VEB Banknak 28 milliárd forinttal. Emellett nem fizetett számos szolgáltatójának, így jelentősek a tartozásai a Budapest Airportnak is.
A Malév adósságállománya azonban nem csak pénzbeli elkötelezettségeket jelent. A cégnek számos üzletrészét kellett eladnia az utóbbi években azért, hogy készpénzhez jusson. Közéjük tartozik a cég földi kiszolgálóegysége, a Ground Handling Földi Kiszolgáló Zrt., amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vett meg 1,5 milliárd forintért, de a légicég gépkarbantartó leányát, az Aeroplex Kft.-t is elzálogosították a Budapest Airport Zrt. adósságainak fejében, s meg kellett válnia a Lufthansa Technikben birtokolt 15 százalékos tulajdonrészétől is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.