Sietős összeolvasztás

Nem lesz kevesebb döntési szint, nem lesz kevesebb vezető, de beteljesedik a megyei szervezetek jelentőségét viszszaszorító többéves folyamat – így foglalható össze a Magyar Közút 2005 óta tartó átalakításának most bejelentett újabb felvonása. Közutas forrásaink botrányosnak tartják az intézkedés időzítését, és a választások után elszámoltatást sürgetnek.

Megint a békák tudták meg legutoljára, hogy lecsapolják a fejük fölül a mocsarat – reagált a több évtizede a közutas szakmában dolgozó informátorunk, amikor kézhez vette a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleményét a szervezeti átalakításról. A kommüniké ugyan már csütörtökön megjelent a hírportálokon, ám a megyei igazgatókkal és főmérnökökkel csak tegnap ismertették az „ítéletet”. Az átszervezés során a társaság az eddigi öt régiós modellről áttér a hét statisztikai régiót lefedő modellre – áll a közleményben, amely Zsupponits Jenőt, a társaság vezérigazgatóját jelöli meg forrásként. A régiós irányítási szintet a Kóka János gazdasági minisztersége idején kezdeményezett szervezeti átalakítás egyik fordulójában iktatták be a rendszerbe. Korábban, 1995-ig a közútkezelési feladatokat 19 megyei szervezet látta el a minisztériumban működő főosztály irányításával. A karcsúsítást, ésszerűsítést és modernizációt zászlóra tűző átszervezés emlékezetes aktusa volt, amikor a közúti igazgatóknak cégük körbélyegzőjével kellett megjelenniük Budapesten, hogy aláírjanak egy dokumentumot, amelyben az igazgatóságok összevonását támogatják. Tudták, hogy ellenszegülésük az állásukba kerülhet. Most hasonlóképp azt várták tőlük, hogy békésen dugják a fejüket a járomba: az új rend szerint az eddig független megyei igazgatóságok beépülnek a régiós szervezeti rendszerbe. A megyei igazgatók főnökei a hét régiós szervezet főmérnökei lesznek. Ezzel beteljesedett a megyei szervezetek önállóságának megszüntetését célzó, 2005-ben indult folyamat – mondta lapunknak az egyik, már korábban elmozdított megyei igazgató.
Mindezek azonban csak részletkérdések, a lényeg az, miért gondolta Hónig Péter közlekedési miniszter, hogy a két választási forduló és a kormányalakítás hetei a legalkalmasabbak egy állami tulajdonú társaság szervezeti átalakítására. Vajon mennyire vették figyelembe a Bajnai Gordon által meghirdetett, kinevezésekre vonatkozó moratóriumot? Forrásaink szerint a kormányváltás után nemcsak a szervezeti átalakítások hasznát, értelmét, költségeit kell majd megvizsgálni, de a szervezet elmúlt nyolc évének gazdálkodását is, valamint a döntésekért felelős személyeket is meg kell nevezni.