Csigalassúsággal menekül az atomvonat?

Lapunkból értesült a MÁV menedzsmentje, hogy emlékeztető készült a Paks–Mezőfalva vasútvonal biztonsági kockázatairól a vasutasok és az atomerőmű szakemberei számára. Az is most került nyilvánosságra, hogy a pálya állapota óránként legfeljebb 40, de helyenként csak 20 kilométeres sebességet tesz lehetővé. Lapunk cikke nyomán a Pakson dolgozók kimenekítésének problémájával a kormány is foglalkozott.

2010. 04. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hárommillió regisztrációs jegy. Márciusban a MÁV-Start, a GYSEV és a Volán járataira több mint hárommillió darab regisztrációs jegyet adtak ki. Az ingyenes utazást felmérő jegyek 85-90 százalékát a 65 év felettiek váltották ki, az utazók döntően 20 kilométernél rövidebb távolságra kérték a jegyeket a vonaton és a buszokon. Tavaly mintegy 333 milliárd forintot fizetett ki a kormány a helyközi közlekedés támogatására fogyasztói árkiegészítésként. Március elseje óta kell regisztrációs jegyet kérniük helyközi közlekedésben a szociálpolitikai kedvezmény alapján díjmentesen utazóknak, így a 65 év felettieknek, a 6 év alatti gyermekeknek, a hadirokkantaknak, a hadiözvegyeknek és a menekülteknek.


A kormányülés témája lett az a lapunkban megjelent cikk, amely a paksi atomerőmű menekítési útvonalaként szolgáló Paks– Mezőfalva vonalszakasz fenntartásának kockázatairól szólt. Lapunk egy belső MÁV-dokumentum alapján megírta, hogy a tavaly decemberi mellékvonal-szüneteltetések a paksi vonalat is érintették. A személyforgalom leállítása a tapasztalatok szerint együtt jár azzal, hogy a fémtolvajok mindent elvisznek, ami mozdítható. A megrongált pályán pedig nem járhat vonat, vagyis egy esetleges havária esetén az atomerőmű menekítővonata nem érhetné el Dunaújvárost – jelezték a birtokunkba került dokumentum tanúsága szerint a vasúti és paksi szakemberek.
Cikkünk nyomán a kormány utasította a közlekedési tárcát, a vasúttársaságot és az atomerőművet, hogy cáfolják lapunk értesüléseit. A közlekedési tárca és a MÁV azt hangsúlyozták, hogy a vonalat a személyszállítás szüneteltetése ellenére is stratégiai fontosságúként kezelik. Csere László, a MÁV biztonsági igazgatóságának osztályvezetője ugyanakkor kérdésünkre nem kívánta közölni, milyen gyakorisággal járőröznek a vagyonőrök a pályán, s hogy mennyi pénzt tud erre a célra fordítani a társaság. Korábban ugyanis a szüneteltetett forgalmú vonalak őrzését firtató kérdésünkre a MÁV sajtóosztálya azt közölte, hogy rendkívül kevés pénzük van e célra, ezért mezőőrök és egyéb társadalmi munkások bevonásával oldják meg a feladatot.
A kormány utasítására megszólalt a paksi atomerőmű kommunikációs igazgatója is. Mittler István megerősítette: valóban megszűnt az említett vonalon a személyszállítás, ám szükség esetén megoldható a kimenekítés vasúton, annyi megkötéssel, hogy legfeljebb 40 km/óra sebességgel lehet haladni. Lapunk információi szerint az érintett szakaszon akadnak 20 km-es lassújelek is. Azt is megtudtuk, hogy a tavaly decemberi egyeztetésről készült feljegyzés valamiért nem jutott el a MÁV biztonsági igazgatóságára, így az abban foglaltakról nem szerzett tudomást a menedzsment sem. Írásunk tehát segített abban, hogy a kiemelt fontosságú vonal kapcsán felmerült szakmai kritikák kellő figyelmet kapjanak.
Félő ugyanakkor, hogy az atomerőművet az országos hálózatba bekapcsoló vasútvonal őrzésére a jövőben sem jut több pénz. Mint a Népszabadság tegnap közölte: a MÁV az idei évre már korábban kialkudott állami támogatáson felül további, több mint hatvanmilliárd forint pluszpénzt kért, ám a valóságban ennek alig harmadára, 18-20 milliárd forintra számíthat. Kormányzati szakértők szerint a MÁV-csoport jelenlegi struktúrájának megtartása mellett nem időszerű a több tíz milliárd forintos tőkejuttatás. Ehelyett javasolják, hogy a MÁV a következő hónapokban éljen meg saját bevételeiből, köztük a pályahasználati díjakból, és vesse bele magát egy, az egész cégcsoport működését új alapokra helyező reorganizációs terv kidolgozásába.
Laptársunk híre megerősíti korábbi értesülésünket, amely szerint a kormány olyan finanszírozásra törekszik a MÁV esetében, amely az év elején kíméli az államkasszát. Az első hónapokban a cég csak havi hatmilliárdnyi költségtérítést kap a büdzséből, ugyanakkor jövő januárban, az új kormánynak már 43 milliárdot kell fizetnie. A MÁV elismerte, hogy az ütemezés a költségvetés igényeit veszi figyelembe.
Publicisztika a 6. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.