– Az Erste Faktor még csak öt éve van jelen a piacon, szemben a konkurensek 10 éves működésével, hátrányt jelent ez?
– A szolgáltatás relatív alacsony ismertsége az, ami hátrányt jelenthet, de ez a faktorszolgáltatók egészére igaz. Egyébként nem érezzük azt, hogy a jelenlegi piacvezető cégek helye be lenne betonozva. A vidéki hálózat kialakítására, bevonására sokan nem fektetnek hangsúlyt, ami rólunk nem mondható el. Kifejezetten támaszkodunk a vidéki tanácsadóinkra és arra, hogy ha országosan elérhetők vagyunk a magyar vállalkozóknak akkor használni is fogják a finanszírozásainkat. Számunkra ez kifejezetten kitörési lehetőséget jelent. Emellett az is lényeges, hogy a legtöbb konkurensünk mögött nem áll egy olyan erős támogató, mint az Erste Bank Hungary.
– Mik voltak az induláskor megfogalmazott célok? Sikerül ezeket tartani vagy a válság hatására módosítani kellett ezeket?
– Az induláskor megfogalmazott tervek nemigen módosultak, a fő cél az, hogy a faktorálás mint szolgáltatás beépüljön a gazdálkodó szervezetek gondolatvilágába, amelyet ezt követően egyértelműen az Erste Faktor nevéhez kössenek. Az induláskor leginkább csak Budapestre fókuszáltunk, és stratégiánk alapján először kisebb lépésekben fordultunk a vidék felé. A válság ellenére – a terveknek megfelelően – tovább bővül az ügyfélkör. Az Erste Faktor ügyfélköre jelenleg az éves 500 millió forint feletti árbevételű vállalatokból áll, amelyen mindenképpen érdemes akár lefelé, akár felfelé bővíteni. Ágazatilag nyitottak vagyunk mindenre, mindig a finanszírozás egyedi kockázatait vizsgáljuk, nem csak egy adott ágazat rövid távú lehetőségeit, veszélyeit.
Az Erste Faktornál a 2009-es évben 50 százalék feletti volt a bővülés, ez pedig nagymértékben meghaladja az ágazati átlagot. Ennek oka egyrészt, hogy a kis- és középvállalati ügyfelek ezt a magasabb operációs szintű, ezáltal alacsonyabb rizikójú, tudatosabb finanszírozási formát helyezik előtérbe. Másrészt a felkészült vállalati vezetők is felismerték, hogy a válság idején a banki kommunikáción és termékhasználaton is változtatni kell, így elfogadják, hogy a kockázatok csökkentése közös érdek, a faktorfinanszírozás pedig az alacsonyabb kockázatú forgóeszköz-hitelezési módok egyike, ezért most már bátran igénybe is veszik ezt. Nem utolsósorban pedig az is lényeges szempont, hogy faktorfinanszírozással lehet növelni, még a mai viszonyok közepette is a külső finanszírozás volumenét, akár 20 százalékkal is, ami jelentős versenyelőnyhöz juttathatja a vállalatokat.
– Mi az a plusz, ami egy leendő ügyfelet a faktoring szolgáltatás felé vonz? Milyen ajánlatokkal és szolgáltatásokkal tudja ezen ügyfeleket hosszú távon az Erste magánál tartani?
– Az elmúlt időszakban a piacon érzékelhetően szűkülő lehetőségek a hitelfelvételek terén, a vevők fizetőképtelenné válása a gazdasági szereplőket korábban nemigen „használt”’ pénzügyi szolgáltatások felé terelték. Úgy is mondhatnánk, hogy kitágult a látókörük. Sokan felismerték a faktorálásban rejlő pozitívumokat, ami magából a szolgáltatás lényegéből fakad. Ugyanis az eladó, a szállító eladja vevőjével szembeni követelését a faktor szolgáltatónak, így ő maga azonnal pénzéhez jut, amelyet további áruk, szolgáltatások vásárlására fordíthat, vagy épp tartalékként leköthet egy bankbetétben. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a faktorálás tulajdonképpen felpörgeti a gazdaságot, és a körbetartozások számát is csökkentheti úgy, hogy a nemfizetésből eredő kockázatot az eladó a faktoring bevonásával csökkentheti vevőkapcsolataiban.
Az elmúlt hónapokban fontossá vált, hogy a vállalkozások minden létező pénzügyi szolgáltatástípust megismerjenek, elérjenek és igénybe is vegyenek. Ügyfeleink visszajelzései alapján elmondhatom, hogy jó az út, amin haladunk. Sokat jelent nekik a személyes kapcsolat, a személyes tanácsadás, a velük való folyamatos kommunikáció. Ez az, amiben – azt gondolom – többet nyújtunk, mint a piacon lévő versenytársaink.
Jelenleg például a kereskedelmi centrumokban, a 19 megyeszékhelyen és Budapesten a központban négy igazgatóságon, a 200 millió forint feletti éves árbevételű vállalatok számára hozzáférhető a faktoring. Ráadásul május 1-jétől a budapesti fiókokban, összesen 16 helyen, a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásoknak is nyújtunk pilot jelleggel faktorszolgáltatást. Őszre pedig a teljes 60 fiókos vidéki városokat is bevonjuk a szolgáltatási körbe. Ez a piacon egyedülálló országos jelenlétet jelent: 83 faktoringot kínáló és ismerő értékesítési egységet!
– Milyen trendeket észlelnek az utóbbi időben, és mire számítanak a jövőben?
– Az Erste Faktornál jelenleg 100 ezerre tehető a kezelt számlák száma, amely megközelítőleg 48 milliárd forintos forgalmat jelent. Az összpiac nagyjából 730 milliárdos. A következő időszakban véleményem szerint egyértelműen előtérbe kerül a faktoring szolgáltatás. Amellett pedig biztosak vagyunk abban, hogy legtöbb ügyfelünknek továbbra is szüksége van egy személyesen bármikor elérhető tanácsadóra, egy olyan szakemberre, aki tudja, hogy mit kell tenni a jelenlegi, kicsit bonyolultabbá vált pénzügyi környezetben. Úgy látom, hogy az üzletág a következő három évben legalább 20 százalékos éves növekedést fog produkálni, hiszen pl. az új polgári törvénykönyvben történő nevesítésével a faktoring teljesen transzparens és széles tömegek számára is előtérbe kerülő nevesített szerződési formává válik. Azonban az is lényeges, hogy a piac koncentrációja tovább fog folytatódni, a banki faktorok jelentős tért fognak nyerni és a függetlenek valószínűleg specializálódni fognak egy-egy szegmens igényeinek kielégítésére.
– Mi az, ami a céljaikat illetően meghatározza majd ezt az évet? Vannak kitörési pontok? Lehet-e, tudnak-e, akarnak-e erősíteni?
– A múlt év egyik jellemzőjének tekinthető a faktorcégek ügyfélkörének átalakulása is: míg korábban a faktoringban jellemzően a kkv-szektorba tartozók láttak fantáziát, addig a banki források szűkülése miatt a nagyvállalati körbe tartozók száma is megnőtt. Ezt az irányt szeretnénk tovább erősíteni. Az e két körbe tartozó magyar vállalatok nagy része a faktoringot ma már teljesen kompatibilisnek gondolja a forgóeszközhitelek egyes típusaival, ezt óriási eredménynek tartjuk. A jövőben többször és nagyobb volumenben terelik az ügyfelek a finanszírozást a faktor irányába; 2-5 éves távlatban pedig emiatt a kereskedelmi banki szereplők újabb köre léphet be a piacra. Azaz igazi versenyhelyzet várható.
A közeljövőre nézve, igazi bővülést 2010 második fél évétől várunk, s meglátásunk szerint 2010-ben is az előző évi tendencia folytatódik: a piac koncentrálódik – ez a faktorcégek számának csökkenését is maga után vonhatja –, a bankok, banki tulajdonú faktorcégek a piac túlnyomó részét lefedik, sőt az egymás közötti megoszlásuk is polarizálódik. Az elkövetkező négy év ugyanakkor már számottevő növekedést hozhat a hazai faktorpiacon – hangzik a pozitív jövőkép.
origo.hu
Megölte volna Orbán Viktort egy férfi
