Nem sokkal dél után tucatnyi személyautó és terepjáró érkezik az egykor szebb napokat látott aszódi rendőrőrsre. Egyenruhások mellett polgárőrök és erdészek készülődnek arra, hogy rendőrségi helikopter segítségével lecsapjanak a bagi és turai erdőkben garázdálkodó fatolvajokra. Garai Gábor őrsparancsnok-helyettes eligazítást tart; elhangzik, hogy ebben a fűtési szezonban a gödöllői rendőrkapitányságon összesen 52 eljárás indult falopás miatt.
– Ebből tulajdon elleni szabálysértés huszonkét eset, amelyek vizsgálatára a település jegyzője illetékes. Büntetőeljárással összesen csaknem ötszáz tonna fa (értéke 9,33 millió forint) ellopása miatt folyik eljárás, ezekben az ügyekben eddig tizenkét személyt hallgattak ki gyanúsítottként. A nyomozások során négy járművet, illetve hét kézi és kilenc benzines láncfűrészt foglaltak le – mutatja be az elmúlt hónapok eseményeit Garai Gábor, aki ezek után közli a rendőrökkel, hol kapnak feladatot az akcióban. Az eligazítást végighallgatja Mihály István ezredes, gödöllői rendőrkapitány is, aki személyesen felügyeli az akciót.
Amikor Bagon megérkezünk a Szentlászlói utca végére, már több rendőrautó parkol a helyszínen, néhány méterrel távolabb pedig hatalmas tömeg ácsorog. A cigány telepről legalább százan verődtek össze, a kora délutáni időpont ellenére sok gyermek és munkaképes korú, látszólag makkegészséges felnőtt bámulja a szokatlanul komoly rendőri jelenlétet.
Fél kettő van. A tervek szerint most száll fel a helikopter Gödöllőről, és alig öt perc múlva Bag légterébe ér. Feladata, hogy felmérje a környező erdőket, és ahol fatolvajoknak látszó embereket lát, azt közli a földi erőkkel, akik lecsapnak rájuk. Bár az akció sikeressége nagyban függ a pontosságtól, a helikopter néhány percet késik.
Közben a bámészkodók egyre idegesebben viselkednek. Akadnak, akik csak messziről mutogatnak, és egymást hergelik, míg mások közelebb férkőznek, és néhány méterről méregetnek minket és a rend őreit. Egyikük azt kiabálja, hogy „Dik má’, mennyi rendőrautó, legalább hét.” Egy kislány közben arról faggatja az egyik nagydarab egyenruhást, hogy minek jöttek ide, mire az, a gyerek sokadik próbálkozása után viccesen annyit mond: „Házat akarunk itt venni.” Mellettünk az egyik udvaron több fiatal ácsorog. Egyikük megjegyzi, be kell csukni a kaput, mert ellopnak valamit. – Nem vagyok kemény gyerek, csak jól ütök – teszi hozzá.
Néhány perccel később egyre erősödő zúgás hallatszik Gödöllő felől, érkezik a légi erősítés. A rendőrségi helikopter nyugat felől közelít, több kört tesz a levegőben, majd üzen, hogy minden tiszta. Az eddig nyugodtan parkolgató járművek motorja szinte egyszerre bőg fel, mindenki a következő célállomás felé veszi az irányt. Amikorra a megérkezünk, már két férfit igazoltatnak a rendőrök. Azt állítják, hogy a mezőőr engedélyével dolgoznak az erdőben, később azonban kiderül, ebből semmi sem igaz. Megvan az akció első két elfogása.
Az újabb, ezúttal már sikeres próbálkozás után Turára hajtunk át, a kisvárosban – a terveknek megfelelően – ekkorra már több rendőri egység elfoglalta helyét. Mire megérkezünk a Zsámboki út mellett fekvő magán- és állami kézben levő erdőkhöz, már rendkívül feszült a hangulat. A helikopter segítségével ugyanis sikerült felfedezni egy kétfős brigádot. Egyikük éppen végzett a fakivágással, már meg is rakta a taligáját, amikor lecsaptak rá. A másik azonban kereket oldott, a rendőrök csak az üres taligáját és fűrészét találták meg. Leparkolunk az út szélén, az üres taligával két egyenruhás éppen akkor ér ki a tarra vágott erdőből. Előttünk tíz méterre közben éktelen kiabálás kerekedik, mivel az elfogott cigány férfit a rendőrök a tömeg előtt vezetik a mikrobuszba. A körülbelül százötven fős cigány csoport több tagja láthatóan nagyon nehezen viseli a rendőrségi akciót. Egyikük azt mondogatja, hogy minek kellett ekkora erővel a helyszínre jönni, elég lett volna három rendőr, akkor rend lenne. Egy másik, középkorú hölgy pedig azt kiabálja, hogy „Miért fogták el azt a szerencsétlent, mikor csak egy mázsa fát lopott.”
Ahogy telnek a percek, a cigányság úgy lesz egyre agresszívabb. Garai Gábor kénytelen mind több rendőrt küldeni az előállított férfi őrzésére. Többen egészen közel mennek a mikrobuszhoz, és útszéli stílusban, nyomdafestéket nem tűrő módon szidják a rendőröket. Egyikük fotóriporter kollégámat sem kíméli, azt kéri rajta számon, hogy miért fotózza őket. Először csak azzal fenyegetőzik, hogy feljelenti, pár másodperccel később már ki akarja venni kezéből a gépet. Végül nem teszi meg.
Később megtudjuk, hogy a turai erdőből elmenekülő fatolvaj is rendőrkézre került, az egyenruhásoknak ugyanis az akció után sikerült őt is azonosítaniuk. A tetten ért férfit pedig elfogását követően gyanúsítottként hallgatták ki. Elmondta, hogy egész télen, napi rendszerességgel lopott fát az erdőből, alkalmanként egy talicskával, ami körülbelül ötven kilogrammnak felel meg. Lopásaival csak ő kétszázezer forint kárt okozott.
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban