Utolsó pénzeső a multiknak

Egyedi kormánydöntéssel az  első három hónapban több vissza nem térítendő támogatást ítélt oda a gazdasági tárca magáncégeknek, mint tavaly egész évben. A hét nyertes vállalkozás közül csupán egy áll tisztán magyar tulajdonban, a többség – miként az elmúlt években mindig – külföldi tulajdonú társaság.

Összesen 7,286 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ítélt oda hét magáncégnek a kabinet az első negyedévben egyedi kormánydöntésekkel – mutatja a gazdasági tárca lapunk érdeklődésére elküldött adatsora. A kedvezményezettek többsége külföldi tulajdonú társaság, mindössze egy vállalkozás áll tisztán magyar tulajdonban.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) adatai szerint az első negyedévben hét vállalkozás kapott ilyen jellegű támogatást, a nyertesek többsége német, izraeli, olasz, illetve francia tulajdonosi körrel rendelkezik. A legmagasabb összegű támogatást, 4 milliárd forintot a PCP Zöldenergia Zrt. kapta a magyar adófizetők pénzéből, hulladékfeldolgozás címén. A cég 90 százalékos tulajdonosa a P&T társaság, 10 százalékos kisebbségi tulajdonosa pedig István Gábor magyar vállalkozó. Jól járt az izraeli Teva Gyógyszergyár, amely 1,5 milliárd forint támogatásban részesült, míg a Robert Bosch K+F német autóipari alkatrészeket gyártó cég kutatás-fejlesztési leánycége 750 millió forintos állami segítséget kapott. A Human Bioplazma, amely az olasz Kedrion-csoport tagja, 335 millió forintos támogatást nyert el. Az egyetlen tisztán magyar támogatott a Szemes Invest Kft., amely termálhotelt, fürdőt és jurtakempinget fejleszt Balatonszemesen az elnyert 300 millió forintos támogatásból, és ezzel 92 munkahelyet teremt, illetve tart fenn öt éven keresztül.
A gazdasági tárca tájékoztatása szerint csak olyan beruházásoknak ítéltek oda vissza nem térítendő állami támogatást, amelyek a pályázati feltételek miatt nem juthattak hozzá uniós forráshoz. A támogatási összeg megállapításához a szaktárca hatásvizsgálatot végez. Mint írják, ennek során ellenőrzik, milyen államháztartási bevételek származnak a beruházás megvalósítását követő fenntartási időszakban a teljesítendő adó-, járulék-, áfa- és egyéb befizetésekből. Az NFGM célja, hogy a hazánkban letelepedett nemzetközi nagyvállalatok minél több munkahelyet teremtsenek. Az első negyedévben odaítélt támogatások nyomán 218 milliárd forint összértékű beruházás valósulhat meg, míg a remélt munkahelyek száma 2007.
Szakértők folyamatosan bírálják a gazdasági tárcát, amiért a multinacionális cégeket részesíti előnyben a támogatások odaítélésekor. A kritikusok szerint a jelenlegi támogatási rendszer egyoldalú, és figyelmen kívül hagyja, hogy a foglalkoztatottak kétharmadának a hazai kkv-szektor ad munkát. Azt még a hazai multik vezetői is elismerik, hogy a beruházások ösztönzését a helyi cégek helyzetbe hozatalával kell összekapcsolni. Évtizedes mulasztása a gazdaságpolitikának, hogy nem sarkallta sokkal jobban a nemzetközi cégeket a belföldi beszállítók igénybevételére – mondta Beck György, a Vodafone elnök-vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjúban. Más szakértők szerint a magyar gazdaság kettős szerkezetének feloldása érdekében olyan változásnak kell bekövetkeznie a gazdaságpolitikában, amely a hazai tulajdonú vállalkozások felé fordul.
Mint arról lapunk korábban beszámolt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) többször súlyos kritikát fogalmazott meg az állami támogatások rendszerével kapcsolatban. A számvevők szerint a költségvetési törvények anélkül irányoztak elő százmilliárdos összegeket gazdaságfejlesztési kiadásokra, hogy ehhez közép- és hosszú távú stratégiát rendeltek volna hozzá. Az ÁSZ úgy látja, a vissza nem térítendő támogatásoknál, az adókedvezményeknél, valamint a foglalkoztatásokhoz kapcsolódó kedvezményeknél egymástól eltérő mutatókat alkalmaz az állam, vagyis a különböző támogatások nem összehangoltak. A számvevők arra is rávilágítottak, hogy a makrogazdasági mutatók nem igazolták vissza a támogatások eredményes hasznosulását.