Csontvázat talált Oszkó a Malévnál

A hűtlen kezelést is elkövethették a Malév tulajdonosi testületei 2007-ben, amikor korlátlan viszontgaranciát vállaltak az orosz állami Vnyesekonombank felé. A testületekben ott ültek a Pénzügyminisztérium delegáltjai is, ám annak semmi nyoma, hogy jelentették volna ezt a tényt. Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap elődje felé mutogatott, és közölte, büntetőfeljelentést tettek az ügyben.

Veres János korábbi pénzügyminiszter távolléte ellenére is főszereplője volt az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága alakuló ülésének, amely többek közt Oszkó Péter jelenlegi ügyvezető pénzügyminisztert hallgatta meg a Malév privatizációjával és visszaállamosításával, illetve a Vnyesekonombank (VEB) felé vállalt viszontgaranciával kapcsolatban. A jelenlévő fideszes képviselők ugyanis gyakran mutattak Veres János üresen maradt székére, mondván, a korábbi pénzügyminiszter lenne a legilletékesebb a kérdések megválaszolására.
A jelenlegi miniszter ugyanakkor megjelent és elmondta, hogy a Malév 2007-es privatizációja idején a vevő AirBridge Zrt. 32 millió eurós bankgaranciát biztosított a VEB segítségével, amit a magyar állam akkor hívhatott le, ha a vevő nem teljesíti a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az AirBridge nem teljesített, egyfelől mert a cég kisebbségi – valójában igazi – tulajdonosai, az Abramovics testvérek orosz légitársaságai tönkrementek, részint mert a Malév több jelentős bankkölcsön visszafizetésével adós maradt. Ezért a vagyonkezelő 2009 tavaszán lehívta a garanciát, amit az időközben tulajdonossá előlépett VEB nem volt hajlandó kifizetni.
Oszkó úgy fogalmazott, megdöbbenéssel értesült február 22-én Leonov Pétertől, a Malév korábbi vezérigazgatójától, hogy létezik egy viszontgarancia is, méghozzá korlátlan összegű, amelynek a kötelezettje a Malév, kedvezményezettje pedig a VEB volt. Ez a garancia lényegében azt jelenti, hogy a Malév minden esetben vállalja, hogy szükség esetén visszatéríti az orosz bank befektetett pénzét. A garanciáról szóló megállapodás 2007 májusában, a privatizációs szerződés aláírása után köttetett. Leonov Péter, a légitársaság korábbi vezetője az MR1-Kossuth rádiónak azt nyilatkozta, hogy az államnak, mivel képviselői részt vettek a tárgyalásokon, tudnia kellett a szerződésről. Csakhogy ezek a képviselők nem tájékoztatták a Pénzügyminisztériumot a kötelezettségvállalásról – állította Oszkó Péter. Elmondta, hogy a felügyelőbizottságban Sinkovits Péter, az igazgatótanácsban pedig az időközben elhunyt Sarkadi Nagy Barna képviselte a tulajdonost. Az azóta lefolytatott minisztériumi vizsgálat azonban nem találta nyomát annak, hogy a delegáltak tájékoztatták volna a tárcát a viszontgarancia vállalásáról. Ez a cég könyveiben sem jelent meg, ezért a könyvvizsgálók sem figyelhettek fel rá.
A büntetőjogi következményeket firtató kérdésekre az ügyvezető pénzügyminiszter elmondta, hogy az orosz érdekeltségű AirBridge-nek vállalt viszontgarancia vállalása jogszerűtlen volt, ellentétes a magyar törvényekkel, ezért a bíróság minden valószínűség szerint kimondja semmisségét. A kötelezettségvállalás felelőseivel szemben azonban akár hűtlen kezelés gyanúja is megfogalmazható. Ám hogy pontosan kit terhel a felelősség, azt egy hatósági eljárásnak kell megállapítania, ezért a Pénzügyminisztérium – bár ezt eddig nem hozták nyilvánosságra – büntetőfeljelentést tett az ügyben.
Oszkó Péter azt igyekezett hangsúlyozni, hogy a viszontgarancia az államra közvetlenül nem jelent terhet. Ezt azzal indokolta, hogy a visszaállamosításkor folytatott magyar–orosz tárgyalásokon sikerült elérni, hogy a korlátlan garancia csak 32 millió euróra vonatkozzék, másfelől kikötötték, hogy a kifizetést a Malév a bíróságon visszakövetelheti. Azt állította, hogy a magyar fél kedvezőbb helyzetben van, ugyanis ha egy magyar bíróság megállapítja a viszontgaranciáról, hogy jogellenes, az orosz állami VEB-nek nehéz lesz azt érvényesítenie.
Képviselői kérdésre az ügyvezető pénzügyminiszter elismerte, hogy sikertelen volt a Malév privatizációja, mert a befektető csődbe ment. A Malévnak mintegy 100 millió euró, mintegy 27 milliárd forint adóssága van az orosz banknál. A Malév helyzetének rendezéséről folyó magyar–orosz megbeszélések kemény pontja volt az, hogy az orosz bank állami garanciát akart a Malév hiteleire, amit nem kapott meg. Emellett a légitársaságnak 14 milliárd forintos köztartozása gyűlt fel két év alatt. Arra a kérdésre, hogy a tulajdonos hogyan engedhette ezt meg, Oszkó Péter nem válaszolt érdemben.
A bizottsági ülés végén Rogán Antal, a Fidesz képviselője felhívta a figyelmet, hogy bár a Malév privatizációját és visszaállamosítását nem ugyanaz a kormány vitte véghez, de ugyanaz a szocialista–szabad demokrata többség támogatta mindkettőt, ezért Oszkó Péter sikertelenül igyekszik áthárítani a felelősséget elődeire.