Magyarországon átlagosan évi 300-400 buszt vásárolnak a Volán-társaságok, a BKV-nak pedig ezer buszra van sürgősen szüksége ahhoz, hogy megőrizze működőképességét. Összességében öt év alatt ötezer új autóbuszra lenne szükség ahhoz, hogy a közösségi szolgáltatók járműállománya megfiatalodjon – mutatott rá lapunknak Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetsége (Mabusz) elnöke, aki szerint nemcsak a járművek korával van baj, hanem azzal is, hogy legalább ötvenféle különböző típus – köztük török, kínai és mindenfajta európai – fut a cégeknél. Érdemes lenne állami közreműködéssel végiggondolni, hogy az előttünk álló fél évtizedben mennyi és milyen autóbuszra lesz szükség, és ezt döntően hazai gyártású, cégcsoportonként rokon műszaki tartalmú, gazdaságosan fenntartható járművek vásárlásával kell megoldani – tette hozzá a Mabusz elnöke.
Jelenleg hazánkban 4-5, számottevő mennyiség előállítására képes gyártóbázis működik, amelyeknek összesen több mint húsz, uniós típusbizonyítvánnyal rendelkező autóbusztípusa van. Ezek elsősorban olyan járművek, amelyek versenyképesek bármelyik európai gyártó járművével. Összehangolt együttműködésükkel sikerrel vehetnének részt a Volán-vállalatok és a BKV pályázatain – vélekedett Vincze-Pap Sándor.
A buszüzlet beköszöntét jelzi, hogy megjelent a piacon Széles Gábor nagyvállalkozó. A Műszertechnika Zrt., Széles 1981-ben alapított vállalkozása aktivizálta az Ikarusbust, amely a Rábával és a szigethalmi ARC Kft.-vel együttműködésben már piacra is dobott egy autóbuszt Ikarus márkanéven. Bejelentkezett a győri Kravtex cég is a BKV igényei szerint kialakított modellcsaládjával, a Credo Citadell-lel. Ezzel egy időben megkezdi a Magyarországra szánt autóbuszok gyártását a NABI. Az amerikai tulajdonú cég már évek óta csak tengerentúli megrendelésre dolgozik, ám most újból betörne a magyar piacra. Részt kíván venni a magyar buszgyártás felélesztésében a székesfehérvári Alfa Busz is, amely Volvo-alvázakra szerel saját fejlesztésű járműveket. A cég a Volánbusz tenderén háromszor maradt alul a kínai Xiamen King Long gyártmányaival szemben, és közben csődbe ment, de kiszámítható megrendelések esetén újra csatasorba állítható. Mellettük még szóba jöhető gyártónak számít a szeghalmi Csaba Metál és a debreceni Magyar Járműtechnika.
A magyar vállalkozások úgy látják, akkor léphetnének fel sikerrel a külföldi gyártókkal szemben, ha a tenderek feltételei között szerepelne, hogy a járművekben a hazai gyártmányú alkatrészek aránya meghaladja az ötven százalékot. Más vélemények szerint az EU szabályai nem teszik lehetővé a diszkriminációt a gyártó származási országa alapján. A mindennapi tapasztalat azonban azt mutatja, az EU több országában mégis megoldják, hogy a hazai gyártók előnyt élvezzenek a külföldi konkurenciával szemben.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
