Szegényebb vidék, gazdagabb főváros

Nem segítették az uniós fejlesztési források az elmaradott régiók felzárkózását, többfelé szakított az ország – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss elemzéséből. Már kiugró a jövedelmek közti különbség a leggazdagabb országrész – a főváros és környéke – és a legszegényebb Borsod és Baranya között.

Tovább nőttek az országrészek közti különbségek Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint, amely a 2008. évi bruttó hazai össztermék (GDP) területi elosztását veszi górcső alá. A KSH megállapítja, hazánk gazdasága még inkább fővárosközpontú lett, miközben a lemaradó régiók helyzete rosszabbá vált. A Közép-Magyarország régió, amely a fővárost és Pest megyét foglalja magába, az ország teljes teljesítményének 48,1 százalékát adta 2008-ban. Ez a kibocsátás egy százalékkal emelkedett az előző évhez és több mint húsz százalékkal 1995-höz képest. A toronymagasan kiemelkedő fejlettségű régió egymagában több hazai terméket állított elő, mint a nem egészen tíz százalékot adó Közép- és Nyugat-Dunántúl, illetve az Észak- és Dél-Alföld együttvéve. A sereghajtó továbbra is Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl. Ráadásul a felsorolt régiók lemaradása éves szinten is nőtt, de az 1995-höz viszonyítva kifejezetten látványosan. Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, valamint Észak- és Dél-Alföld esetében a visszaesés megközelíti a tíz százalékot.
Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék értéke 2008-ban 2,644 millió forint volt, az egy évvel korábbi értéket folyó áron 117 ezer forinttal haladta meg. A változás a Dél-Alföldön volt a legnagyobb, és közel azonos szinten maradt a Közép-Dunántúlon. A régiók rangsora az előző évihez képest kismértékben változott: a két legfejletlenebb régió, Észak-Magyarország és Észak-Alföld 2008-ban helyet cserélt. A két régióban az egy főre jutó GDP értéke mindössze 22 ezer forinttal különbözik.
A statisztikai hivatal adatai szerint 2008-ban az egy főre jutó bruttó hazai termék 1,1 százalékkal emelkedett az előző évihez viszonyítva. A fajlagos mutató 2007-ben és 2008-ban is 37 százalékkal maradt el az uniós átlagtól. A központi régió fejlettségi szintje 2008-ban – a főváros kimagasló, 139 százalékának köszönhetően – az EU-tagországok átlagának 104 százalékát érte el, az Észak-Magyarországé és Észak-Alföldé azonban csupán a 39 százalékát. A többi négy régió közül a két legfejlettebb dunántúli régió értéke a 27 uniós tagállam átlagának csaknem hatvan százalékát tette ki. Dél-Dunántúl és Dél-Alföld esetében ugyanez az arány 43, illetve 42 százalék. A KSH adataiból azonban az is kiderül, hogy a vásárlóerő változása az uniós átlaghoz viszonyítva 2007-ről 2008-ra csak fél százalékkal emelkedett. Ráadásul 2006-hoz képest kifejezetten csökkent ez az érték.