Lakossági és ipari célokat is szolgált a 938 hektáros kecskeméti belterületi növekedés, csak a Mercedes-gyár ide településével 450 hektárnyi területet minősítettünk át – árulta el lapunknak Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere, miért lettek a belterület-növelés élen járói. Korábban pedig azért terjeszkedett a város, mert két komolyabb városrész szabályozási tervei is elkészültek, s azokat fokozatosan vonják belterületbe. A településvezető hangsúlyozta, hogy rendkívül óvatosan terjeszkednek. – Olyan megállapodásokat igyekszünk kötni, hogy ipari területek esetében az ingatlanok fejlesztési költségeit átruházzuk a vállalkozásokra. Lakóövezeteknél pedig az átminősítésért cserébe az utak és közterületek kialakítására a tulajdonosok kisajátítás nélkül adnak le területeket a városnak – tette hozzá Zombor Gábor.
Nyíregyházán óriási
a lakossági nyomás
Nyíregyházán a legnagyobb belterületi növekedés az 1992-es szabályozási terv módosításával összefüggésben történt. – Volt néhány zárt kert, amelyet az ott lakók korábban már évek óta belterületbe akartak vonatni. Erre akkor nyílt először lehetőség, mert a rendszerváltás előtt a szabályozási tervek felülvizsgálata nagyon szigorú követelmények alapján történt – fogalmazott Csabai Lászlóné, a település MSZP-s polgármestere, hozzátéve, hogy azóta minden szabályozási terv módosításánál óriási a lakossági nyomás az önkormányzaton. Az érintettek ugyanis újabb és újabb utcákat szeretnének belterületbe vonatni. Csabainé szerint 2005-ig e tekintetben engedékenyek voltak, de akkor, a szabályozási terv utolsó módosításánál már megmakacsolták magukat. Ami a növekedés hátrányait jelenti, Nyíregyháza első embere elismerte, hogy a város belterületének növekedésével drágultak a közműszolgáltatások a településen. Hozzátette ugyanakkor, hogy a környező települések lakóit nem befolyásolta a város „terjeszkedése”, a lélekszám nem változott lényegesen, csak Szatmárból érkezett néhány betelepülő. Ennek ellenére a belső mozgás komolynak mondható a városban, hiszen 2002 és 2009 között Nyíregyházán több mint hétezer lakás épült.
Sopron belterülete ipari-kereskedelmi, valamint lakó- és üdülőövezeti funkciók ellátása miatt bővült. – Győr irányában elsősorban az ipari területek növekedése, míg a többi esetben – a soproniak kérésének megfelelően – lakó- és üdülőövezet kialakításának céljával történt bővítés. Minden esetben a meglévő igények és a hosszú távú fejlődési szempontok tették indokolttá a belterületbe vonást. 2001-ben készült el városunk teljes közigazgatási területére az a településszerkezeti terv, amely kijelölte a távlati növekedés határait. Ez alapján elmondható, hogy Sopron a következő évtizedekben várhatólag nem fog tovább bővülni. Sőt a város tervei között az szerepel, hogy szeretné a közigazgatási területen belül növelni az egybefüggő zöld területek nagyságát, így téve élhetőbbé az amúgy is kiváló természeti adottságokkal rendelkező várost – jegyezte meg lapunknak Kuslics Balázs, az önkormányzat sajtószóvivője.
Békéscsabán a termőföld
hasznosítása van a háttérben
Békéscsaba belterülete 1993 után 392 hektárral növekedett, aminek hátterében egy jogszabályi változás áll. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint 2000. február 29-ig a belterületi lakóterület és közterület esetében a termőföld más célú hasznosításakor nem kellett egyszeri földvédelmi járulékot fizetni. Ez a kivétel azonban 2000. március 1-jétől kikerült a törvényből, a változásról pedig Békéscsaba vezetése is idejében tudomást szerzett. A város akkori jegyzője és főépítésze emiatt indított el egy gyors programot arra, hogy a korábban legtöbbször kertművelési ágba tartozó külterületi földrészleteket belterületbe vonja és lakóterületté minősítse át, így a telektulajdonosoknak és a közterületeket birtokló önkormányzatnak nem kellett megfizetni a földvédelmi járulékot. Békéscsabán 2000. március 1. után jelentős belterület-növekedés nem történt. Lukácsi László Kornél városi főépítész lapunkat arról tájékoztatta, hogy bár a program alapvetően sikeresnek mondható, a belterületi növekmény azért komoly feladat elé állította a helyi önkormányzatot. Egyrészt a területen szélesíteni kell a meglévő úthálózatot, ehhez pedig a tulajdonosoknak sok esetben 2–7 méter széles sávot kell leadniuk telkeikből. – A közeljövőben meg kell oldani ezeknél a településrészeknél – természetesen ütemezetten és fontossági sorrendet tartva – a teljes közművesítést és az utak, járdák kiépítését, valamint a tömegközlekedés kialakítását is – tette hozzá a főépítész.
Eger belterülete több mint másfél évtized alatt „csak” 28 hektárral növekedett, aminek Habis László polgármester szerint három oka van. Egyrészt a várost történelmi borvidék veszi körül, amire az önkormányzat nagy figyelmet fordít. Ez a védett szőlőterületek esetében fokozottan így van. Másrészt a 2006-os választások után megszűnt az egri helyőrség, a felderítő zászlóalj, de az önkormányzat és az állam az elmúlt négy évben nem tudta rendezni a volt laktanya helyzetét. Emiatt a bel- és külterületi honvédségi ingatlanok nem hasznosulhattak. Habis László szerint a kormányzat, az illetékes állami szervek vélhetőleg politikai okokból inkább akadályozták a terület hasznosítását, mint hogy segítették volna a folyamatot. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen több mint 500 hektárról van szó. Végül a polgármester kitért arra is, hogy a város külterületén egy keleti tehermentesítő útvonalat szeretne építeni, de az elmúlt ciklusban esély sem volt rá, hogy az állam bekapcsolódjon a finanszírozásba. Ha ez elkészül, akkor az út és a mai belterületi határ közötti területeket belterületbe vonhatják. Hangsúlyozta azonban, hogy mindez csak kellő előkészítés után valósulhat meg: először elő kell készíteni az infrastruktúrát, és csak utána lehet beépíthetővé tenni.
Hódmezővásárhelyen csereberéltek
Miközben különböző mértékben ugyan, de az utóbbi másfél évtizedben valamennyi megyei jogú város növelte belterületét, Hódmezővásárhely ezzel ellentétes utat járt be. A Csongrád megyei város belterülete 1993 óta 41 hektárral csökkent. Ennek oka, hogy 2005-ben népszavazással közigazgatásilag visszatért a városhoz a Barattyos nevű településrész, ezzel Hódmezővásárhely körülbelül 900 hektár külterületi szántóval gazdagodott. Az ügyben érintett két település – Hódmezővásárhely és Mártély – területcseréről állapodott meg. A szántókért cserébe a megyei jogú város csaknem 400 hektárnyi területet adott át a községnek, ebből körülbelül 40 hektár belterületi ártéri erdő. Ezt leszámítva lényegében nem módosult Hódmezővásárhely szerkezete. A helyzet azonban hamarosan változhat, hiszen az önkormányzat azt tervezi, hogy átminősíti a Kishomok elnevezésű városrészt. Ezzel csaknem 120 hektárral növekedhetne Hódmezővásárhely belterülete.
origo.hu
Orbán Viktor: Nem pihenünk, zajlik a kormányülés, hajrá, Dominik! - Képek
