Gazdasági akciótervet kidolgozó háromnapos – ma véget érő – rendkívüli kormányülés kezdődött szombaton azt követően, hogy Varga Mihály, a gazdasági tényfeltáró bizottság vezetője sajtótájékoztatón bejelentette: számos súlyos valótlanság és trükk szerepel a 2010-es költségvetésben, ezért azonnali beavatkozásra van szükség. A kormányülésen a kabinet tagjai mellett jelen volt Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, Járai Zsigmond és Bod Péter Ákos egykori jegybankelnökök, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, Patai Mihály tőzsdeelnök, valamint Török Ádám, a Költségvetési Tanács tagja.
A rendkívüli kormányülés első eredményét tegnap ismertették: eszerint elszámoltatásért felelős, azt koordináló kormánybiztost nevezett ki Papcsák Ferenc fideszes honatya személyében a kabinet – jelentette be Lovasberényben Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI szerint. Papcsák Ferenc feladata, hogy az elszámoltatást szervezze, összefogja, valamint a közpénzek jövőbeni tiszta, jogszerű, takarékos felhasználásáért jogszabályokra tegyen javaslatot.
*
Feladata lesz továbbá, hogy megnevezze azokat a felelősöket, akik az állam részéről korábban részt vettek olyan gazdasági döntésekben, amelyek egyértelműen károsak voltak az országnak és az adófizetőknek, és megtegye azokat a jogi lépéseket, amelyek következményeként a felelősöknek a törvény előtt kell majd számot adni tetteikről. Az Origo.hu tudósítása szerint Papcsák Ferenc az elmúlt két ciklus ügyeiből három csoportot konkrétan megnevezett, amelyekkel a kormány is foglalkozott a vasárnapi ülésen: az egyikben az offshore cégekkel összefüggésben a Wallis-csoport, Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Nemzeti Bank szerepel, a másodikban a Ferihegyi repülőtér és a Malév privatizációja, a harmadikban pedig közérdekű adatokkal való visszaélésről van szó Gyurcsány Ferenc és Veres János esetében, a 2006-os választások előtt sokak szerint meghamisított államháztartási adatok miatt.
A kormányülés közben Szijjártó Péter bejelentette azt is, hogy lesz adócsökkentés, a kabinet a mérlegelendő lehetőségek között fontolgatja az egykulcsos, 16 százalék körüli személyijövedelem-adó bevezetésének lehetőségét. Újságírói kérdésre a szóvivő elmondta azt is, a kormány elemzi, hogy az egykulcsos szja-ban miként jelenhetnének meg a családi adózás elemei.
Még a szombat délután megkezdődő kormányülés előtt állt a sajtó elé Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki elmondta: a gazdasági tényfeltáró bizottság első részjelentése szerint az idei költségvetés köszönő viszonyban sincs a valósággal. Varga a büdzséből hiányzó pontos összeget nem nevezte meg, mert, mint mondta, a végleges tényfeltárást egy hét alatt nem lehetett elvégezni, a teljes munkával augusztusra készülnek el. A tényfeltáró bizottság szerint az idei költségvetésben valótlan számok szerepelnek a jövedéki, a vállalkozásokhoz kapcsolódó és a regisztrációsadó-bevételek tekintetében, és irreálisak a költségvetési szervek kiadásaira vonatkozó számok. A közlekedési vállalatok, így a MÁV, a BKV és a Malév idei kiadásai is jóval magasabbak lesznek a tervezettnél, s nem felelnek meg a valóságnak a társadalombiztosítási alapok és az önkormányzatok előirányzatai sem.
A költségvetésből kifelejtettek Varga Mihály szerint több jelentős kiadási tételt. A bizottság nem találta megalapozottnak az egyik nagy áramszolgáltató vállalat felé fennálló állami tartozás nagyságát, és a Vértesi Erőművel kapcsolatos állami kötelezettségeket sem. Óriási pluszterhet ró idén az államra, hogy a tényfeltárás szerint a Magyar Fejlesztési Banknál és a Hitelgarancia Zrt.-nél százmilliárd forint nagyságrendű veszteséggel kell számolni, s hogy az elkülönített állami pénzalapok adatai is irreálisak.
A bizottság részjelentése alapján akciótervet dolgoz ki háromnapos ülésén a kormány, aminek részleteit várhatóan ma jelentik be. A készülő akcióterv legfontosabb eleme, hogy hazánk tartani tudja az idei évre előirányzott 3,8 százalékos államháztartási hiánycélt – mutatott rá Varga, hozzátéve: a deficit csak akkor tartható, ha a kormány azonnali intézkedéseket hoz. Kósa Lajosnak és Szijjártó Péternek a magyar államcsőddel kapcsolatos nyilatkozatait Varga szerencsétlennek nevezte, s elismerte, minden olyan összevetés túlzó, amely magasabb kockázati felárral rendelkező országgal hasonlítja össze hazánkat.
Külföldön sem látják úgy, hogy a magyar állam csődben lenne. Így például elutasította az esetleges magyar államcsődről szóló kijelentéseket szombaton Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa, és kijelentette, hogy megkezdődött a magyar gazdaság talpra állása. Újságíróknak nyilatkozva a biztos azt mondta, hogy a magyar gazdaság az újjáéledés útján halad, és az év első negyedében már megmutatta ereje első jeleit. Ezért Magyarország pénzügyi vagy az adósságok okozta csődjéről beszélni nagy túlzás – fogalmazott Olli Rehn az MTI szerint. Hasonlóan vélekedett Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök is. Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa, az Eurogorup elnöke tegnap egy lapinterjúban alaptalannak minősítette az aggodalmakat egy görögországihoz hasonló magyar adósságválsággal kapcsolatban.
