Kétségbeejtő helyzetbe került a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség azok után, hogy az előző kormány szociális és munkaügyi minisztériuma még távozása előtt visszakövetelte a tavaly adott költségvetési támogatást. A szervezet azonban képtelen visszafizetni a pénzt, mivel az összeget működés során cél szerint felhasználta.
– A szövetség 2007 óta kap állami segítséget. Az első két évben még 30 millió forintot juttattak nekünk, ez az összeg tavaly 23,2 millió forintra csökkent. Ekkor döntöttünk úgy, hogy 2009-ben csak 9 tagszervezetünknek adunk pénzt, a korábban kilépett két egyesületnek pedig nem – hangsúlyozta Csörsz Klára, a szervezet elnöke hozzátéve, hogy a két szóban forgó szervezet 2006-ban a többségi döntések elutasítása okán lépett ki a szövetségből. Két évig ennek ellenére kaptak támogatást az országos szervezettől, de tavaly ezt a szövetség elnöksége már nem tartotta fenntarthatónak. A minisztérium emiatt viszszamenőleg felmondta támogatási szerződésüket, holott a költségvetési törvény nem írja elő a szövetségnek, hogy külső szervezeteket lennének kötelesek tovább támogatni akkor is, ha erre nincs forrás. Csörsz Klára szerint a tárca szándékát egyértelműen bizonyítja, hogy megüzenték neki: ha ő feláll az elnöki székből, akkor nem kérik viszsza a pénzt.
A Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség ügyvezető társelnöke a polgári kormány illetékes minisztériumától korrekt eljárást, és végre a költségvetési törvényen alapuló támogatási szerződést vár. Erre már csak azért is szükségük lenne, mert az idei évre esedékes támogatásról a helyzet rendezéséig nem lehet tárgyalni. – Azt szeretnénk, ha az új tárcával háttéralkuk és kivételezett szervezetek kötelező támogatása helyett világos alapokon nyugvó, korrekt együttműködési megállapodást lehetne kötni. Bizakodásra adhat okot, hogy eddig még nem tettek inkasszót a számlánkra – jegyezte meg Csörsz Klára.
A Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség tíz éve jött létre tizenegy tagszervezet közreműködésével. Bár négy éve két egyesület kilépett a szövetségből, időközben azonban két új szervezet – köztük a falugondnokok szakszervezete – csatlakozásával ismét gyarapodott a létszámuk. Utóbbi a közelmúltban jött létre a tanya- ás falugondnokok munkavállalói érdekeinek képviseletére. – A legtöbben havonta nettó 65-70 ezer forintért dolgoznak, és emberfeletti munkát végeznek a rászorulók érdekében. Bevásárolnak az időseknek, gyógyszerért mennek a betegeknek, akiket sok esetben az orvoshoz is elkísérnek. Sokszor nemcsak a feladatukat látják el, hanem más, az önkormányzatok háza táján levő feladatokat is elvégeznek. Szükség van érdekeik képviseletére – szögezte le Csörsz Klára.
A szövetség éves szinten körülbelül 80 millió forintból működik, hat állandó alkalmazottat foglalkoztat, és körülbelül 1200 önkormányzattal és falugondnoki szolgálattal tartja a kapcsolatot. A jogszabályok szerint hatszáz fő alatti falvakban falugondnokságot és a legalább 70 fős külterületi lakossággal rendelkező településeken tanyagondnokságokat lehet létrehozni, amelyeket jobbára az önkormányzatok működtetnek. – A szövetség és a falugondnoki egyesületek tartják a kapcsolatot a települési önkormányzatokkal mint fenntartókkal, népszerűsítik a szolgáltatást, segítenek a szolgálatok beindulásában, részt vesznek a gondnokok beiskolázásában, és továbbképzésében. Működési tanácsadást tartunk, emellett együttműködünk a minisztérium háttérszervezeteivel is – tette hozzá Csörsz Klára, aki bízik helyzetük mielőbbi rendezésében.
Bóka János: Az új Európai Bizottság a változatlanság politikáját folytatja, ami az EU lassú gazdasági agóniáját jelenti