Oszkó Pétert megdöbbentette, amikor Leonov Péter, a Malév korábbi vezérigazgatója a magyar– orosz kormányközi tárgyalások idején, február 26-án tudomására hozta a 32 millió eurós viszontgarancia-vállalás tényét – állította múlt heti parlamenti meghallgatásán az ügyvezető pénzügyminiszter, aki szerint a több mint 8 milliárd forintos pluszteherről a Pénzügyminisztériumban sem tudtak, és az utólagos vizsgálat nem talált egyetlen dokumentumot sem, amely erre vonatkozott volna. A távozó pénzügyminiszter szavait azonban tegnap cáfolta a Malév vezérigazgatója. Martin Gauss a köztelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a jegyzőkönyvek teljesen nyitottak voltak. – Nem tudom, miért van ebből ekkora botrány, hiszen e dokumentumok 2007-ben születtek, minden érdekelt fél részvételével – jelentette ki a Malév vezetője, hozzátéve, hogy e papírok 2009-ig valahogy feledésbe merültek, senki nem foglalkozott velük. Mint mondta, egyértelmű, hogy kik voltak jelen a megállapodásnál. Gauss szerint a Malév felelős vezetői és az akkori tulajdonosok, köztük a magyar államot képviselők is tisztában voltak a viszontgaranciával, hiszen a dokumentum alatt ott áll a nevük.
A Fidesz szerint a Malév privatizációjánál nehéz megtalálni a közérdeket, ugyanis egyértelműen magánérdekek húzódtak a privatizációs és visszavásárlási döntések mögött. Szijjártó Péter ezt arra a felvetésre reagálva mondta tegnapi parlamenti sajtótájékoztatóján, hogy a rendőrség elrendelte a nyomozást a Malév privatizációja ügyében. A Fidesz szóvivője emlékeztetett: az általuk korábban bejelentett, kivizsgálandó „tíz plusz egy” ügy között van a Malév privatizációjának kérdése. Az új korszak többek között arról szól, hogy a „százmillióért eladjuk, majd sok milliárdért visszavesszük” típusú privatizációs ügyleteket befejeztük – mondta Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője. A Budapesti Rendőr-főkapitányság kedden rendelte el a nyomozást hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt – egyelőre ismeretlen tettes ellen – a Malév privatizációjával kapcsolatban. A feljelentés szerint a légicég eladását nem a megfelelő gondossággal készítették elő, emiatt csak a visszaállamosításkor derülhetett ki, hogy a Malév 32 millió eurós viszontgaranciát vállalt az ügyletet finanszírozó orosz banknak.
Oszkó Péter pénzügyminiszter a múlt heti parlamenti meghallgatása után utasította az MNV-t, tegye meg a szükséges intézkedéseket. Lapunk kérdéssel fordult a vagyonkezelő szervezethez, amely válaszában tegnap azt közölte, hogy vizsgálják a felelősségi viszonyokat. Jelezték, hogy a privatizációs szerződésben foglaltak szerint minden 50 millió forintot meghaladó, Malévval kapcsolatos terheléssel, illetve kötelezettségvállalással az Airbridge-nek engedélykérelemmel kellett volna fordulnia az MNV Zrt.-hez. Ez azonban nem történt meg, így az MNV Zrt. nem tudhatott a viszontgarancia tényéről sem.
Két tehervonat szakított szét egy átjáróban elakadó autót Komáromnál