Segítsen megérteni a Malév korábbi vezetése körüli korrupciós vádakat! A sajtóban egy 800 milliós és egy 3,5 milliárdos ügyről lehet olvasni. Önök pontosan miért tettek feljelentést?
– Sok téves információ jelent meg az utóbbi napokban ezzel kapcsolatban. Ennek részben az az oka, hogy nem nyilatkoztunk erről. Magam olyan környezetben dolgoztam eddig, ahol a köztörvényes ügyekkel a hatóság foglalkozik, a menedzsment pedig a céget vezeti. Ma is ezt tartom helyesnek, és az emlegetett ügyről azért sem nyilatkozom szívesen, mert minden negatív hír, ami a Malévvel kapcsolatban napvilágot lát, utasokat visz el a cégtől.
– De még mindig nem tudjuk, hogy abban az ügyben tett-e feljelentést, amelyben a szakszervezetek is a hatóságokhoz kívánnak fordulni.
– Csak egy ügy van eddig, az összes többi információ tévedésen alapul. Amikor 2009 áprilisában elfoglaltam ezt a posztot, az volt az egyik feltételem, hogy egy független szakértő igazságügyi szempontból világítsa át a céget. Nyílt pályázaton a KPMG könyvvizsgáló nyerte el a munkát. A jelentés februárban készült el, az abban foglaltakról az igazgatótanácsot és a felügyelőbizottságot tájékoztattam. Emellett a jelentést egy magyar jogásszal ellenőriztettem abból a szempontból, hogy van-e olyan ügy, amely büntetőjogi szempontból megáll. A jogászcéggel közösen egy ilyen esetet találtunk eddig. Ekkor a „magyar FBI-hoz”, vagyis a Nemzeti Nyomozó Irodához fordultunk, és büntetőfeljelentést tettünk. Hangsúlyozom, hogy sem a KPMG-jelentésről, sem a feljelentésről nem nyilatkoztam eddig.
– Akkor hogyan kerültek ki az információk a sajtóhoz?
– Nyilván a nyomozó hatóságoktól. Ezért most megragadom az alkalmat, hogy elmondjam, csak egy ügy volt, egy Charter Cooperation nevű céggel kapcsolatos üzlet valamivel több, mint 800 millió forint értékben. Téves mind a cateringgel, vagyis a fedélzetiutas-kiszolgálással, mind pedig a 3,5 milliárdos összeggel kapcsolatos sajtóértesülés. Utóbbi bizonyára elírás, ugyanis a szerződés értéke euróban 3,2 millió. Az átvilágítás méretére jellemző egyébként, hogy a 2007 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan 4600 céggel kapcsolatos számlát néztek át a szakértők, ebből mintegy száz vállalkozás esetében merültek fel kérdések. Ezt szűkítettük harmincra, és ebből választottuk ki azt, amelyik büntetőjogilag minősíthetőnek látszott. Több mondanivalóm erről nincs.
– Beszéljünk a Malév túlélési lehetőségeiről. Az elmúlt években rendre tízmilliárd forint nagyságrendű üzemi veszteséget produkált a cég. A versenytársaik azzal vádolják önöket, hogy az adófizetők pénzéből finanszírozzák veszteséges kereskedelmi politikájukat. Mikor lesz végre nyereséges a Malév?
– A tervek szerint idén a tavalyihoz hasonló mértékű, 44 millió euró veszteségünk lesz. 2011-ben már csak 16 millió eurót veszítünk, 2012-re pedig már 25 millió euró nyereséget terveztünk. De persze minden üzleti terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Amióta itt dolgozom, mindent megtettem, hogy a Malév veszteségeit mérsékeljem. Nincs könnyű dolgom. Az utolsó békeév a légipiacon 2007 volt, akkor szinte minden cég nyereséggel zárt – kivéve a Malévot. Amikor elkezdtem a munkát, mindent új alapokra kellett helyeznem. Például 230 munkavállaló dolgozott a Malévnek külföldön, összesen 32 országban. Ennek véget kellett vetni, de egyik pillanatról a másikra nem bocsáthatjuk el őket, mert az nagyon sokba kerülne. Három év alatt kell leépíteni ezt a hálózatot. Egy másik példa: 2008-ban jegyeinknek csak hét százalékát adtuk el interneten, míg a fapadosok a 95 százalékát. Ezen is változtatni kellett. A harmadik: tavaly még ötféle gépből állt a flottánk, ma már csak kétféléből. De ebben az évben még a 767-esek és a Fokkerek leállítása is sok pénzbe kerül.
– De van három éve a Malévnak? Elemzések szerint három nagy európai csoport, a német, a francia és a brit mellett legfeljebb egy független társaság maradhat talpon a kontinensen. Vajon épp a Malév lesz az?
– Szerintem több lesz háromnál, de az tény, hogy szövetkezniük kell a cégeknek, ha életben akarnak maradni. Sokan azt gondolják, hogy a fapados cégek csak annyiban különböznek tőlünk, hogy interneten árulják az olcsó jegyeket. Az igazi különbség az, hogy míg mi egy csomópontból útvonalak hálózatát építjük ki és tartjuk fenn, addig azok két pont közt bonyolítanak le nagy forgalmat. Távlatilag szerintem mindkét konstrukcióra szükség van. A Malév túlélésének a titka, hogy réspiacokat találjon magának. Bizonyos változtatásokat ezért végre kell még hajtani az útvonalhálózatunkban. Azokon a fő vonalakon például, ahol a két célállomás közötti forgalom dominál, soha nem tudjuk megverni a fapadosokat. De olyan célpontok esetében, mint Constanca, Belgrád vagy Podgorica, ahonnan az átszálló utasokat szállítjuk, a fapadosok nem lesznek komoly versenytársak.
– A sikertelen privatizáció után felmerül a kérdés: kell-e egyáltalán a nagy európai cégcsoportoknak a Malév?
– Ha sikerül stabilizálni az anyagi helyzetét, akkor a Malév vonzó partner lehet mindazoknak a társaságoknak, amelyek jelenleg nincsenek jelen a Balkánon. A Malév erőssége ez a terület, valamint a Közel-Kelet. Ezen az alapon tárgyalhatunk az együttműködésről a legnagyobbakkal is, és ha sikerül, megbújhatunk valamelyik nagy cégcsoport szárnya alatt. Azonban ehhez végre kell hajtani a stabilizációs tervet.
– Ehhez lehet szava azért az Európai Uniónak is…
– A stabilizációs terv nem titkos, ott van a jelenlegi kormány asztalán és az EU döntéshozóinál is. Persze a tervet meg kell valósítani. Ehhez esetleg fájdalmas lépéseket is meg kell tenni.
– Például létszámot csökkenteni?
– Inkább úgy mondanám, hogy létszámot optimalizálni. Azonos számú munkavállalóval nagyobb teljesítményt elérni. De ahhoz, hogy ezeket a lépéseket megtegyük, támogatásra van szükségünk.
– Személy szerint önnek is?
– Jómagam 2012-ig vállaltam ezt a munkát, mert akkor ér véget az az üzleti periódus, amely meghozza a cég számára az üzleti sikert. Éppen ezért eddig az időpontig szándékomban áll kitölteni az időmet. Még akkor is, ha mostanában sok támadást kapunk a sajtóban. Tudom, hogy meg lehet csinálni a Malév talpra állítását, hiszen hasonló nehéz helyzetben lévő céget kihúztam már a bajból Németországban. De ahhoz az kellett, hogy a tulajdonos keményen mögöttünk álljon. Ha azt tapasztalom, hogy az itteni tulajdonos, az új kormány nem áll mögöttem, véget ér a megbízatásom. Azt olvastam az újságokban, hogy akár kilenc pályázó is lenne a helyemre. Természetesen kész vagyok folytatni a Malév átalakítását, de ehhez szükséges a tulajdonosi támogatás, mivel a változtatás csak akkor lehetséges, ha a tulajdonos és a menedzsment között egyetértés van.
origo.hu
Több helyen is tüntettek Magyar Péter ellen a felháborodott nyugdíjasok
