Elfogadta a Malév tegnapi közgyűlése a légitársaság tavalyi beszámolóját és üzleti jelentését, amely szerint a vállalat 2009. évi adózott eredménye 24,84 milliárd forint veszteséget jelent. Az összevont – konszolidált – adózott veszteség pedig 26,82 milliárd forint volt. A közgyűlés elfogadta a Malév hároméves üzleti stratégiáját is, amelyben 2012-re 25 millió eurós üzemi nyereség elérése a cél. A hároméves tervben költségcsökkentés, hatékonyságnövelés, valamint a bevételek növelése szerepel. Három év távlatában drasztikus, 48,8 millió eurós lefaragást tartalmaz a terv. A közgyűlés módosította a Malév Zrt. alapszabályának egyes pontjait is a takarékosabb működés érdekében. A közgyűlés elfogadta Németh Ákos és Török Endre igazgatósági tagok lemondását. A társaság könyvvizsgálójának erre az évre a Deloitte könyvvizsgáló céget választották meg.
A Malév gazdálkodásának nyereségességében mintha már csak a társaság igazgatósága bízna. A leköszönő pénzügyminiszter egy szakmai háttérbeszélgetésen azt mondta, a kormány nem köteles bármi áron finanszírozni a Malév működését. Oszkó Péter szerint a légitársaság túléléséhez a cég már meglévő adósságának átalakítása szükséges, enélkül a Malév „kiélezett helyzetbe kerül”.
Egyre valószínűbb lehetőségként merül fel a Malév csődbe vitele a légitársaság megmentése érdekében – tette közzé tegnap értesüléseit a Népszabadság. Ezzel a megoldással az orosz állam mintegy 30 milliárd forintot vesztene – a magyar kormány pedig éppen ennyit nyerne. A Malév csődbe menetele esetén a társaság tevékenységét egy eddig háttérbe húzódó állami cég, a Malév Vagyonkezelő Kft. vinné tovább. A lapban megszólalt Anatolij Deloveri, a nemzeti légitársaság általános vezérigazgató-helyettese, aki szerint az orosz állam közvetlen irányítása alatt álló Vnyesekonombank, amely a Malév legnagyobb hitelezője, nem tart elfogadhatónak olyan megoldást, amellyel elveszítheti a követelését, de annak esetleges átszervezéséről hajlandó lenne tárgyalni.
Eközben tovább tart a vita a Malév privatizációjához kapcsolódó 32 millió eurós bankgarancia, illetve az időközben adott viszontgarancia ügyében. A Malév vezérigazgatójának, Martin Gaussnak a nyilatkozatára válaszul a Pénzügyminisztérium (PM) szükségesnek tartotta megismételni, hogy a tárca csak idén február 22-én szerzett tudomást a viszontgarancia-szerződésről. Ezért a PM ezt a dokumentumot nem ismeri el, és fenntartja jogát annak bíróság előtti megtámadására.
A minisztérium az ügyben belső vizsgálatot folytatott, amelynek során kiderült, hogy a megállapodást a Malév részéről egyedül az igazgatóság akkori elnöke, a magyar légitársaságban jelentős tulajdoni hányaddal rendelkező Borisz Abramovics írta alá. A garanciavállalási szerződésről sem a Malév igazgatósága, sem az ÁPV Zrt. igazgatósága nem hozott döntést, nem is kérték jóváhagyásukat annak aláírását megelőzően. Az ÁPV Zrt. a privatizációs szerződés alapján a Malév igazgatóságába Sinkovits Pétert, a felügyelőbizottságba Sarkadi-Nagy Barnát delegálta képviselőként. Az érintett igazgatósági döntésről a Pénzügyminisztérium nem kapott tájékoztatást.
Ezzel szemben Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója a viszontgarancia-vállalási jegyzőkönyvekre hivatkozva kijelentette: „Nem tudom, hogy miért van ebből ekkora botrány, hiszen ezeknek a dokumentumoknak a semleges olvasójaként azt mondom, hogy 2007-ben születtek, minden fél részvételével. Aztán 2009-ig valahogy feledésbe merültek, senki nem foglalkozott velük.” A vezérigazgató szavai szerint: „Egyértelmű volt minden fél számára, hogy kik voltak jelen ennél a megállapodásnál: a Malév felelős vezetői és a tulajdonos képviselői. A dokumentumban ott van a nevük azoknak, akik akkor a Malévet vezették, illetve kormányzati pozícióban voltak.” Martin Gauss ez utóbbi mondatát úgy pontosította, hogy az ÁPV Rt.-re és nem a kormányzatra utalt. Vagyis a vagyonkezelőnek igenis tudomása volt a viszontgarancia tényéről.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
