Érdekhálóba került a Malév

Bár a Malév a közelmúltban letett egy hároméves kilábalási tervet az új kormány asztalára, a kabinetnél nem számolnak sem a tervvel, sem annak kidolgozójával, Martin Gauss vezérigazgatóval. A Malév sorsa a magyar–orosz tárgyalásokon alakul majd ki, vélhetően egy csomagban az energetikai üzletekkel.

Bár a Malév vezérigazgatója az utóbbi hetekben interjúsorozatot adott a sajtóban, valamint a napokban megszellőztették az új kormány megalakulása előtti napokban elfogadott hároméves kilábalási program egyes részleteit, Martin Gauss erőfeszítése meddő próbálkozásnak számít. A lapunkhoz eljutott kormányzati vélemények ugyanis nem számolnak sem a jelenlegi vezérigazgatóval, sem az általa kidolgozott tervvel.
Az, hogy mi lesz a Malév sorsa, pillanatnyilag nyílt kérdés, de az már most látható, hogy az elmúlt nyolc évben a szocialista–liberális koalíciónak sikerült alaposan öszszebogozni a szálakat. A Malév további életben tartása ugyanis sokismeretlenes egyenlet végeredménye lehet. Mint arról lapunk is beszámolt, a közelmúltban bejelentkezett a légitársaságért a Demján Sándor nagyvállalkozó tulajdonában álló társaság. A Magyar Tőketársaság Zrt. akkor szállna be, ha az állam előbb „megtisztítaná” a céget az ötvenmilliárdos adósságától, és az állami tulajdonban maradt márkanév birtokában új céget alapítva bocsátaná szárnyra az új légitársaságot. (A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium cáfolta azokat a híreket, hogy tárgyalások zajlottak Demján Sándor szerepvállalásáról.) A Malév újraalapítása azonban alapjaiban sértené a cégben ötszázalékos tulajdonrészszel, valamint hitelezőként jelentős befolyással rendelkező Vnyesekonombank érdekeit. Az oroszok kezére játszhat, hogy a Malév csődje együtt járhatna a Budapest Airport bedőlésével is. Régóta hallani arról a felvetésről, hogy a Budapest Airport privatizációs szerződése tartalmaz egy olyan záradékot, amely szerint a ferihegyi repülőtér forgalmának jelentős visszaesése esetén – például ha a Malév csődbe kerül – a privatizációt finanszírozó bankoknak jelentős kártérítés jár. A HVG legfrissebb értesülése szerint a vételt finanszírozó bankok közel 200 milliárd forintot követelhetnének, ha a repülőtér-üzemeltető nem tudna törleszteni.
Úgy tudjuk, hogy a Malév sorsa a magyar–orosz kormányközi tárgyalásokon dőlhet el. Az orosz fél hosszabb ideje érdeklődést mutat a paksi erőmű kibővítése, illetve más magyar energetikai beruházások iránt. A légitársaságról szóló megegyezés egy szélesebb körű együttműködés része lehet.
A HVG kérdésére mind Mészáros Tamás, a tranzakciót lebonyolító ÁPV Rt. akkori elnöke, mind Vági Márton ÁPV-vezérigazgató, valamint a privatizációs szervezetet felügyelő korábbi pénzügyminiszter, Veres János tagadta, hogy tudott volna a privatizációs szerződésben megbújó hátrányos feltételről.