Kevéssel fél tizenegy előtt érünk a Nógrád megyei Pásztóra, a máskor kifejezetten nyugodt Mátra-aljai kisvárosban a késői óra ellenére is hatalmas a forgalom. A házak előtt kisebb csoportokban a helyiek beszélgetnek, míg az utcákon hemzsegnek a rendőrök. A környék gyönyörű természeti adottságaiból ezúttal semmit sem látni, az eget átláthatatlan felhő borítja, az eső pedig szakad. Ez utóbbi komoly aggodalommal tölti el a helyieket. Az óriási feszültség szinte kézzelfogható, erre ékes bizonyítékot egy háromfős férficsoport szolgáltat, akik éppen különböző értéktárgyakat csomagolnak zsákokba. Amikor segítséget kérnénk, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illetnek minket, majd indulatosan elküldenek.
Néhány perccel később elérünk Hasznosra, már csak alig néhány kilométerre vagyunk a víztározótól, amely a Mátra és Észak-Magyarország jelentős területének ivóvízbázisát biztosítja. Egy újabb, ezúttal hatfős társaságtól érdeklődöm a történtekről. Ők barátságosan köszöntenek. Megtudjuk, este szereztek tudomást arról, hogy a települést a víztározó fenyegeti. Mint mondják, a másik oldalról szinte már mindenkit elköltöztettek, ők is a szállító járműveket várják. Bezárták az ajtókat, ablakokat, és áramtalanították a házakat. – Bár rövid időn belül valóban rengeteg csapadék esett, annyi, mint máskor egy hónap alatt, de nem félek a gát átszakadásától. Ki fogja bírni a nyomást, jól megépítették a víztározót – nyugtatja magát és a többieket is egy idős férfi. Miközben ők a kitelepítésre várnak, a másik oldal egyik házának lakói úgy döntöttek, hogy maradnak. Határozottan állítják: nincs félnivalójuk, mert a patak messze van. Kiköltözniük pedig nem kötelező, ezt később két, Rétságról idevezényelt rendőr is megerősíti. A saját felelősségére tehát egyelőre bárki otthon töltheti az éjszakát. Néhány száz méterrel távolabb egy idősebb férfi egyedül álldogál háza előtt. Mint megjegyzi, ő nyugodt, mert a víztározó vizét levezető patak és telke között egy domb van, ami megvédi az áradástól. Az utca túloldalán egy sárga mellényt viselő fiatalembertől arról értesülünk, hogy már több mint kétmillió köbméter víz lehet a tározóban, ami óriási veszélyt jelent. Ő is azt állítja azonban, hogy a gát ki fog tartani.
– A szocializmusban épült, amikor még beletették az anyagot – fűzi hozzá. Eközben egy idősebb hölgy arra panaszkodik, hogy nem tudja, mit kell tennie. A rendőrök ugyanis valamivel tíz előtt még azt mondták neki, hogy az Alkotmány utca összes lakójának el kell hagynia a házát, később azonban már azt közölték vele, hogy csak a Kövecses-patak felőli, páratlan oldal van veszélyben.
Azok, akik végül otthonuk elhagyása mellett döntöttek, rokonoknál vagy önkormányzati ingatlanokban töltik az ékszakát. Költöztek a tűzoltók is, akiknek központja szintén veszélyeztetett területen van. A helyi általános iskolai és középiskolai kollégiumban körülbelül negyven ember kapott szállást. Közülük néhányan a bejárat előtt cigarettáznak, közben természetesen a gátról beszélgetnek. Egyikük azt nem érti, hogy miközben a víztározó telített, a Kövecses-patakban alig van víz. Egy másik fiatal férfi azt latolgatja, hogy mi történne, ha átszakadna a gát. Szerinte a pásztóiakat Hatvanig vinné a víz, de humorosan hozzáteszi, hogy a pletykák szerint a polgármester készült az áradásra: hajó van a padlásán.
Mialatt a bajba jutott lakók lassacskán elfoglalják helyüket alkalmi szállásukon, a városházán Sisák Imre polgármester, Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke és Tatár Attila tűzoltó altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató a kialakult helyzetet elemzi. Úgy döntenek, hogy a sajtó kíséretében kimennek a gátra és megtekintik a víztározó állapotát. Az épületben és környékén rengeteg a tűzoltó és a rendőr, akad olyan, aki Budapestről érkezett segíteni. – Néhány óra alatt öt métert emelkedett a víz szintje, miközben egy nap alatt maximum 50 centimétert apadhat a tározó. A gát pedig rendkívül át van ázva, így egy újabb kiadós eső esetén fel kell készülni a legrosszabbra is – tudjuk meg Becsó Zsolttól, aki egyben a megyei védelmi bizottság elnöke.
A gáthoz rendőrségi ellenőrző ponton keresztül érünk el, ahol a 23 hektáros víztározó félelmetes látványa tárul elénk. Egyik oldalon a hihetetlen víztömeg, míg a másik oldalon a hatalmas mélység, a távolban pedig Hasznos fényei rajzolódnak ki. Az elmúlt órák történéseit Sisák Imre összegzi lapunknak. – Összesen 2306 ember kitelepítését kezdeményeztük, közülük sokan a tizenhárom önkormányzati ingatlan valamelyikében kaptak szállást. A katasztrófa egyelőre szerencsére elmaradt, de óriási gond, hogy a folyamatos eső és a magas vízszint miatt a szakemberek nem tudják elvégezni a szükséges munkálatokat. A szakértők szerint a gátak szivárgó rendszere nem működik megfelelően, és meg kell növelni a tározó fenékürítőjének keresztmetszetét is. Miközben másodpercenként 40 köbméter víz érkezett a mederbe, a túlfolyó beindulásáig csupán három köbméter távozhat onnan – mutat rá Pásztó polgármestere.
Reggel, a verőfényes napsütésben újra megtekintjük a gátat. Mindenki örömmel veszi tudomásul, hogy egyelőre nem esik, de aggodalomra adhat okot, hogy öt óra alatt csak 3-4 centimétert apadt a víz szintje. Közben pedig további esőt jósolnak.
origo.hu
Orbán Viktor: Nem pihenünk, zajlik a kormányülés, hajrá, Dominik! - Képek
