Túlfoglalkoztatás vagy játék a számokkal?

Hosszú időn keresztül több száz órát dolgoztak havonta annak az Otis Felvonó Kft.-nek az alkalmazottai, amely a botrányos 2004-es Deák téri mozgólépcsőcserét végezte – derül ki a cég lapunkhoz eljuttatott munkaóra-nyilvántartásából. Akad olyan karbantartó páros, amely a dokumentumok tanúsága szerint egymást követő két hónap alatt összesen csaknem 900 órát dolgozott. Az MSZOSZ szerint életveszélyes ennyi munkaórában foglalkoztatni az embereket. Megkerestük a céget is kérdéseinkkel, de azokra lapzártáig nem kaptunk választ.

2010. 06. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Otis Felvonó Kft. a 2004-es Deák téri mozgólépcsőcserével hívta fel magára a figyelmet. A közelmúltban dokumentumok alapján számoltunk be arról, hogy Kínában gyártott, tengeren utaztatott és Németországban átcímkézett mozgólépcsőket épített be a 2-es metró felújításának részeként 2004-ben a Deák téren az Otis Felvonó Kft., amely a munkát nyílt nemzetközi tenderen nyerte el a BKV-tól. Az 1,372 millió eurós – jelenlegi árfolyamon csaknem 384 millió forintos – beruházáskor a kivitelező cég több jogsértést is elkövethetett, mivel a közlekedési vállalattal kötött szerződés szerint a mozgólépcsőket a németországi Stadthagenben kellett volna legyártatni. A főbb elemek átcímkézése után a helyszíni szemlét Németországban tartották, majd a mozgólépcsők végül a Deák térre kerültek. Az Otis Felvonó Kft. állítja, hogy a fő alkatrészek többségét Európában gyártották le, és az egységeket az Otis kínai létesítményeiben szerelték össze, illetve tesztelték. Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányságra és a Legfőbb Ügyészségre is érkezett bejelentés, a BKV-nál pedig belső vizsgálat folyik.
Úgy tűnik, nemcsak a mozgólépcsőcsere, hanem az alkalmazottak foglalkoztatása is botrányosan folyt a cégnél. A lapunkhoz eljuttatott munkaóra-nyilvántartás szerint 2006-ban és 2007-ben több alkalmazott háromszáz, esetenként négyszáz órát teljesített havonta. Volt olyan karbantartó páros, amelyet 2006 decemberében 440, majd a következő hónapban 456 órát foglalkoztattak. A szerelők azonban később sem pihentek, hiszen februárban és márciusban is jócskán 400 óra felett dolgoztak a cégnél. A megdöbbentő adatokra több magyarázat is lehet. A papíron kimutatott munkaórák mögött nincs valós teljesítmény, vagy a karbantartók valóban ennyit dolgoznak, de akkor minden munkanapra csaknem húsz munkaóra jut. Előfordulhat az is, hogy a karbantartók csak papíron dolgoztak – előírások szerint – párban, valójában külön-külön végezték munkájukat. Szerettük volna, ha a cég magyarázatot adna a kérdéseket felvető munkaóra-nyilvántartásra, de kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.
Megkerestük az ügy kapcsán Hernádvölgyi Andreát, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) alelnökét, aki előtt nem ismeretlenek ezek a jelenségek. – Sajnos láttunk már sok hasonlót, különösen a vendéglátóiparból kapunk ilyen jelzéseket, ahol ebből sportot űznek. Tudomásom szerint az Otis Felvonó Kft.-nél nincs szakszervezet, emiatt a cégnél könnyebben történhetnek hasonló esetek. Ott ugyanis, ahol működik érdekképviselet, azonnal felemelnék szavukat az ilyen lépés ellen – mutatott rá az MSZOSZ alelnöke, aki szerint életveszélyes ennyi munkaórában foglalkoztatni az embereket. Mint megjegyezte, a fáradt munkavállaló nemcsak az elképesztő munkaóra-mennyiség, hanem a munkavégzés típusa miatt is életveszélyben van. – Ha az adott társaságnál lenne szakszervezet, akkor ilyen esetben az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez vagy a munkavédelemhez fordulhatna. Mivel azonban nem működik érdekképviselet, az emberek minden bizonnyal nem mernek tiltakozni vagy bejelentést tenni a saját érdekükben, mert féltik az állásukat. Hernádvölgyi szerint jellemző, hogy sok cég dupla kimutatást végez: egyet a felügyeletnek készít, ez legális, a másik pedig a valóságot tartalmazza, amit azonban csak házon belül használnak. Az MSZOSZ alelnöke úgy vélte, erősíteni kell az ellenőrzésen, mert minden törvény annyit ér, amennyit betartatnak belőle. – A felügyelet nem zárkózik el ettől, de részben a jogszabályok, részben a korlátozott kapacitás miatt végesek a lehetőségei. Kérdés, hogy mikor lesz elegendő erejük a szükséges fellépéshez. Mindenesetre a szakszervezetek szívesen közreműködnének a helyzet rendezésében – tette hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.