Alkotmánybírát jelölne Sólyom

Kukorelli mellett az LMP. Kukorelli Istvánt jelöli a Lehet Más a Politika alkotmánybírósági tagnak – jelentette be tegnap Schiffer András parlamenti frakcióvezető. A Fidesz jelöltje Bihari Mihály, de az előző ciklusban Bihari mellett támogatták Kukorellit is, így az LMP bízik a kormány támogatásában. Kukorelli 1999 és 2008 között már betöltötte ezt a pozíciót. Az LMP olyan javaslatot is benyújtott a parlamentnek, amely szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének nem lehetne olyan politikust jelölni, aki az azt megelőző négy évben parlamenti vagy önkormányzati képviselő volt. Így is tiltakoznak az ellen, hogy a Fidesz által ÁSZ-elnöknek jelölt Domokos Lászlót, s az alelnöknek jelölt Warvasovszky Tihamért nevezik ki, akik képviselők voltak. Az LMP szerint ők „nem megfelelően gazdálkodtak az általuk vezetett szervezet élén”. (MTI)

Önálló javaslattal állt elő Sólyom László köztársasági elnök, miután visszaküldte az Országgyűlésnek az alkotmánybíró-jelölés tervezett új eljárásáról szóló alkotmánymódosítást. Indokolásában Sólyom az államfői hatalom kiterjesztését javasolja. A Nézőpont Intézet elemzése szerint a köztársasági elnök az alkotmánybírák megválasztásának, illetve jelölésének folyamatába az eddig erre kizárólagosan jogosult Országgyűlés mellett – közelebbről meg nem határozott módon – bevonná a Legfelsőbb Bíróság elnökét, illetve magát az államfőt is. Ezek alapján Sólyom akár még júliusban jelölhetne alkotmánybírókat.
Az államfő javaslata „az irányadó európai példákra” hivatkozik. A Nézőpont Intézet azonban megvizsgálta az EU-tagállamok alkotmánybíró-jelölési és -választási gyakorlatát, s arra a következtetésre jutott, hogy nincs sem egységes „európai modell”, sem két egyforma bíróválasztási eljárás. Van olyan ország, ahol az államfő (Csehország) és van olyan, ahol a kormányfő (Málta) kizárólagos joga a jelöltállítás. A legtöbb országban a bírójelölés vegyes modelljét alkalmazzák, de az ennek során szerephez jutó közjogi méltóságok megválasztásának módja is eltér tagállamról tagállamra. A magyar szabályozás leginkább a német és a lengyel modellhez hasonlítható, ugyanis itt jut a parlament kizárólagos szerephez a jelölésben és a választásban. Németországban és Portugáliában a parlamenti pártok informális megállapodása, Lengyelországban pedig 50 képviselő ajánlása szükséges a jelöléshez.
A jelenlegi szabály szerint minden frakció delegálhat a jelölőbizottságba egy-egy tagot, csakhogy a kormánypártok így kisebbségben lennének. A Fidesz ezt úgy módosítaná, hogy minden párt a mandátumok arányában küldhessen képviselőket a jelölőbizottságba.