Csodát várnak a betegek a drága vizektől

A víz az élővilág kialakulásának és az élőlények működésének egyik alapja, érthető, hogy sokan csodát várnak tőle. Pedig olyan csodára, amit a tudományos tévedéseknek vagy üzleti fogásoknak felülő emberek tulajdonítanak neki, biztosan nem képes – állítja Fábián István kémikusprofesszor, a Debreceni Egyetem új rektora.

2010. 07. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mostanában a csökkentett deutériumtartalmú víz ad reményt a súlyos rákban szenvedőknek. Kifejlesztője, a kilencvenes évek elején az Országos Onkológiai Intézet főmunkatársaként tevékenykedő Somlyai Gábor szerint ugyanis, az ilyen víz képes lelassítani, leállítani vagy visszafordítani a rosszindulatú daganatok növekedését. A kutató bizonyított tényként állítja, a deutérium – vagyis, a hidrogénatom azon izotópja, amelyikben a proton mellett egy neutron is található, s amelyről az ilyen izotópot tartalmazó vízmolekula a nehézvíz elnevezést kapta – kedvezőtlenül befolyásolja a szervezet belső egyensúlyát, elősegíti a daganatok kialakulását. Ebből következik: ha csökkentjük a deutériumtartalmat a vízben, csökken vagy megszűnik a rákos daganatok növekedésének kedvező állapot is. Ezt az álláspontot számos tudós osztja, sőt nemrégiben gyógyhatású termékként is polgárjogot nyert a deutériumszegény víz, ám számos kutató szerint a képlet nem ilyen egyszerű. Igaz, nem vitatják, a deutériumból és oxigénből álló nehézvíz (D2O) ártalmas az élő szervezet számára. Ám a természetes vizekben ez minimális mértékben fordul elő, ezért nem fogadják el, hogy arányának további csökkentése valóban képes befolyásolni a rákos folyamatokat. Ez utóbbi állásponton van Fábián István professzor is, aki vízkémikusként úgy látja: a deutériumizotópok számának csökkentése olyan minimális mértékben lehetséges, hogy attól nem remélhetünk csodás gyógyulást.
– Már Paracelsus, sőt az ókori bölcsek is felismerték, hogy a víz a világ és azon belül az élővilág létezésének egyik fundamentuma – mondja Fábián professzor. – Valóban tekinthetjük csodás anyagnak, hiszen az összes többi egyszerű hidrogénvegyülettel szemben a víz az egyetlen, ami szobahőmérsékleten nem gáz, hanem folyékony halmazállapotú. Ma már azt is tudjuk, hogy ez a „csoda”, a H2O molekula egyedülálló geometriájának és elektronszerkezetének köszönhető, ami hidrogénkötéseken keresztül összefüggő klasztereket hoz létre. A víz tehát önmagában csoda, ám ez nem jelenti azt, hogy az összetételébe történő apró beavatkozástól nagy hatású gyógyszer válna belőle – állítja a kémikusprofesszor.
Kísérletek igazolják, hogy a nehézvízben az élő szervezet elpusztul. Ám ahhoz, hogy ezt a fajta izotópeffektust tapasztaljuk, a nehézvíz koncentrációját nagyon magasra, akár száz százalék közelébe kell növelnünk. Erre minden további nélkül van lehetőség laboratóriumi körülmények között. Arra viszont már nincs, hogy a természetben előforduló, kétszázezer hidrogénre eső 28 deutériumatom túlnyomó részét kivonjuk. Ezt bizonyítja az is, hogy a jelenleg forgalmazott – és másfél literes palackonként 1500 forintért árusított deutériumszegény vízben is 17–25 között mozog a pluszneutront tartalmazó hidrogénizotópok száma. Ráadásul, a szervezetben a víz fogyasztása mellett sem csökken ilyen mértékben a deutériumok száma, hiszen más élelmiszerekben az izotópszám a természetben előforduló standard arány szerint alakul. Alapkérdés tehát, hogy a deutérium mennyiségének néhány ezred százalékos megváltozása gyökeresen megváltoztathatja-e a rákos sejtek kialakulásáért felelős biokémiai folyamatokat. Kizárni nem lehet, de igen valószínűtlen, hogy e csekély eltérés valóban csodaszerű gyógyulást eredményezne. De hasonló a helyzet a desztillált víz viszszasózásával operáló „strukturált” vízzel meg az anyag belső rendezettségét „magnetikus hatással” átalakító Pí-vízzel is. Előbbi esetben a sókivonás, majd -visszaadás tekinthető abszurdumnak, utóbbi esetben pedig azzal kell számolni, hogy az anyag újfajta rendezettsége nem tartható fenn néhány másodpercnél tovább, így gyógyító hatása valóban a csodák birodalmába tartozik. Csakúgy mint az oxigénnel dúsított víz, amivel meg az a bökkenő, hogy egy lélegzetvételre több oxigént vesz fel a szervezetünk, mint amennyit több liter csodavíz bevitelével adhatunk neki – hangsúlyozza Fábián István.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.