Példátlan módon az Európai Bizottság elnöke ellen egyetlen napon (sőt valójában egyetlen percen) belül két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak szeptember 10-én, Ursula von der Leyen évértékelő beszédének napján. Az EP balliberális többsége úgy döntött, hogy megvédi a háborúpárti politikust, ahogy megmentette a Tisza párt vezetőjét is a mentelmi joga kapcsán. Dobrev Kláráék és Magyar Péterék egymást, s a brüsszeli elitet védik az Európai Parlamentben. Brüsszel pedig cserébe Magyar Péter mellett áll ki az igazságszolgáltatással szemben.
Az első indítványt a Patrióták Európáért frakciója nyújtotta be, indoklásuk szerint ennek okai, hogy Von der Leyen vezetése átláthatatlan, az öt latin-amerikai országgal kötött és az európai gazdákra hátrányos a Mercosur-megállapodás, valamint az Egyesült Államokkal kötött megegyezés szintén előnytelen.
Az első szavazáson 179 szavazat volt igen, 378 nem szavazat és 37 tartózkodás. A második indítványra 133 támogató szavazat érkezett, 383 nemmel, s 78 tartózkodással szemben. Összesen 594 szavazat érkezett indítványonként.
Az Egységes Európai Baloldal mindössze 20 másodperccel a Patrióták után adták be a saját bizalmatlansági indítványukat, amelyet többek között az EU Gázával kapcsolatos politikájával indokoltak. Az Európai Unió történetében nem fordult elő korábban, hogy egy bizottsági elnök ellen egyszerre két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak volna, ráadásul Von der Leyen ellen nyáron már volt egy bizalmatlansági szavazás.
Gheorghe Piperea, az ECR román EP-képviselője júniusban gyűjtötte össze a szükséges számú aláírást, ő Von der Leyennek a Pfizer-botrányban játszott szerepével és az Európai Unió Bíróságának májusi elmarasztaló ítéletével indokolta lépését.
Egyetlen vezető, beleértve a bizottság elnökét sem állhat a törvények és az uniót összetartó értékek felett. Jogász, polgár és a jogi elszámoltathatóság iránt elkötelezett európai parlamenti képviselőként nem hagyhatom figyelmen kívül az Európai Bíróság ítéletét, amely szerint a bizottság megsértette az EU alapvető jogi elveit azzal, hogy visszatartotta Von der Leyen elnök és a Pfizer vezérigazgatója közötti levelezést
– fogalmazott a román EP-képviselő.
A Pfizer-botrány nem adminisztratív hiba, hanem a hatalommal való visszaélés
– szögezte le egy másik európai parlamenti képviselő, Fabrice Leggeri, a Frontex korábbi igazgatója.
Az akkori szavazás során a baloldali nagykoalíció – aligha ingyenes – segítsége révén Von der Leyen megmenekült, de érezhetően meggyengülve került ki a helyzetből. Míg a második ciklusra való megválasztásakor még 401 képviselő szavazott mellette, akkor mindössze háromszázhatvanan álltak mellé.
A Pfizer-botrány alapját a világjárvány tombolásának idején, 2021 tavaszán az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti, az Európai Unió vakcina beszerzéseivel kapcsolatos megállapodás alapját képező üzenetváltás adta, amelyet az Európai Bizottság nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni. A beszerzés mintegy 35 milliárd euró értékű volt. Májusban az Európai Unió Bírósága elmarasztalta a Von der Leyen vezette Európai Bizottságot az üzenetek visszatartása miatt, és mivel a bizottság nem fellebbezett, az ítélet jogerőssé vált. Ennek ellenére az üzeneteket azóta sem tették közzé.
A Pfizergate-botrány, vagyis a több milliárd eurós vakcinabeszerzések körüli ügy, továbbra is árnyékként vetül Ursula von der Leyen munkásságára. A mai napig nem hozták nyilvánosságra azokat az SMS-eket, amelyeket személyesen váltott a Pfizer vezérigazgatójával – noha az Európai Ombudsman Hivatala és az Európai Unió Bírósága egyaránt kimondta, hogy ezek közérdekű információk, és a polgároknak joguk van tudni, mi áll bennük. Mégis: az elnök asszony hallgat, késlekedik, és akadályozza az átláthatóságot. A titkolózás önmagában is beszédes
– mondta el korábban lapunknak Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője.
