Jégvédelmi ágyúkat tesztelnek

Belga találmány rendszerbe állítását ajánlják gyümölcskertészeknek a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrumának (DE AGTC) kutatói az idei nyáron heti rendszerességgel visszatérő, több ezer hektárnyi termést tönkretevő jégesők ellen. Az időjárás-módosító gépezet lökéshullámokkal működik, hatására két-három kilométeres körzetben megszűnik a villámlás, kivilágosodik az ég – tájékozatott Szabó Zoltán professzor.

Gömbvillámot láttak. Hazaengedték tegnap azt a három embert, akit megfigyelésre szállítottak kórházba, miután – szemtanúk szerint – szombaton gömbvillám csapott bele egy négyemeletes lakóházba Szolnokon – tudta meg lapunk a Hetényi Géza-kórház munkatársától. Az érintetteknek enyhébb áramütésre utaló tüneteik voltak, állapotuk nem súlyos. A Szoljon.hu korábban arról tudósított, hogy a szemtanúk kékesfehér fényjelenséget láttak, amely óriási robajjal, a semmiből csapott le a házra. A történtek után több lépcsőházban is áramkimaradás volt, és akadt olyan lakás, ahol tönkrement a tévé, a mosógép, a telefon és a számítógép. Ha az észlelt objektum a környezetétől elhatárolódott, volt valamilyen mozgása és időben néhány másodpercig látható volt, könnyen lehet, hogy valóban gömbvillámot láttak a helyiek – nyilatkozta lapunknak Dombai Ferenc, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gömbvillám misztikus dolog. Bár léteznek különféle elméletek, az égi jelenség létrejötte és mibenléte a mai napig kérdéses. Átlagosan 15 másodpercig látható, úszik a föld közelében, és mozgásirányát látszólag nem befolyásolja a szél. Magyarországon minden évben többen jelzik, hogy látták a különös képződményt.

A jégesővel fenyegető felhők ágyúval való szétoszlatására már 1860-ban kísérletet tett egy osztrák gazda, az 1890-es években pedig Magyarországon is próbálkoztak vele puskaport alkalmazva. E korai szerkezetek azonban kezdetlegesek voltak, s a közelgő vihar előrejelzésére semmilyen megbízható módszer nem volt. A technika fejlődése azonban a XX. század közepére lehetővé tette a jégrakéták elterjedését.
Az eljárás lényege az volt, hogy a vihargóc közepébe földről vagy repülőgépről indítva rakétákkal ezüst-jodidot lőnek ki, s ezzel megakadályozzák a nagyméretű – és nagy kárt okozó – jégkristályok kialakulását. Bár az időjárás mesterséges befolyásolását környezetvédelmi okokra hivatkozva 1976-ban megtiltotta az ENSZ, a technológia alkalmazásáról nem mondtak le azok, akik nem engedhették meg maguknak a rossz időt. Az 1980-as moszkvai és a 2008-as pekingi olimpián is ezüst-jodidos jégrakéták alkalmazásával érték el, hogy ragyogó napfényben szurkolhasson a stadionok közönsége az élsportolóknak. De széles körben használták az ezüst-jodidos ágyúkat a mezőgazdaság védelmére is. Magyarországon például Baranyában, a Tenkes-hegyen működött ilyen szerkezet 1960-tól 1989-ig.
Az ágyú leszerelésének helyességéről vagy helytelenségéről lehet vitatkozni – mint ahogy azt abban az időszakban többen meg is tették –, de az nem igaz, hogy a klímaváltozás szélsőséges időjárási képletei idején ne lenne szükség valamilyen használható megoldásra a mezőgazdasági termények védelme érdekében. E felismerésből kiindulva kezdtek már bevált, hatásos megoldásokat keresni a DE AGTC kutatói másfél évvel ezelőtt, és bukkantak rá a 2004-ben kifejlesztett belga lökéshullám-generátorra. Az ágyú belsejében hét másodpercenként acetiléngáz robban fel, s ez nagy energiájú koncentrált lökéshullámokat hoz létre. Ezek a felhőkbe jutva megakadályozzák a pozitív és negatív töltések elemi erejű találkozását, illetve a hideg és a meleg levegő hirtelen összeütközését, csökkentve ezzel a vihar, illetve darabos jég kialakulásának esélyét. A jégágyúk viszonylag olcsón – ötvenezer euróért – beszerezhetők, éves működtetésük költsége félmillió forint, s valószínűleg a környezetet is kevésbé terhelik, mint az ezüst-jodidos társaik. Költsége a jégháló árának is csak tizede, igaz, hatásosságban valószínűleg alulmúlja azt.
Az eszközt már több európai országban használják, és a tapasztalatok azt igazolják, hogy 80 hektárnyi gyümölcsös biztosan megvédhető vele a jégveréstől. Települések védelmére viszont kevésbé alkalmas, mert a hét másodpercenkénti robbanás túlságosan nagy és kellemetlen zajhatást eredményez. Magyarországon hat vállalkozás jelenleg hét jégágyút tesztel, s a kipróbálásban részt vevő Apáti Ferenc – aki a klímaváltozás következményeinek enyhítésével foglalkozó debreceni kutatócsoportnak is tagja – tájékoztatása szerint a tapasztalatok itthon is biztatók.