Nem kell rettegnünk az újabb ítéletidőktől?

Szerencsétlen események sorozata idézhette elő az elmúlt két hónap természeti csapásait – vélik a lapunk által megkérdezett szakemberek. Akad ugyanakkor olyan éghajlatkutató, aki szerint a májusban és júniusban tapasztalt ítéletidők összefüggésbe hozhatók a klímaváltozással. A szakember kis esélyt lát ugyanakkor arra, hogy jövőre is az ideihez hasonló tavaszunk lesz.

Elképesztő természeti csapások sújtották az országot az utóbbi hónapokban. Az árvizek, belvizek, szélviharok és jégverések százmilliárd forintnál is nagyobb károkat okoztak, legutóbb pedig gömbvillám ijesztett rá egy szolnoki családra. Sokakban már az az érzés alakult ki a híradások hallatán, mintha az országban mindig valamilyen viharra figyelmeztető riasztás lenne érvényben. Felvetődik a kérdés, hogy mostantól folyamatosan hasonló éghajlati viszonyokra kell-e felkészülnünk.
Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója érdeklődésünkre elmondta, hogy a folyamatok részben a klímaváltozással függenek össze. – A jövőben valóban egyre gyakrabban fordulhat elő, hogy rövid idő alatt nagyobb mennyiségű csapadék hullik, és a májusban tapasztalt mély ciklonok megjelenésére is mind többször lehet majd számítani. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a klímaváltozás egy hosszú évtizedekig tartó folyamat, így egy évben abból nagyon kevés érzékelhető. Az elmúlt hetek természeti csapásai így sokkal inkább egy szerencsétlen eseménysorozat állomásainak tekinthetők – hangsúlyozta Mika János. Megeshet persze – véli a kutató –, hogy jövőre is hasonló tavaszunk lesz, de ennek az esélye meglehetősen csekély. Abban, hogy májusban két alkalommal is nagyobb csapadék hullott, a szakember szerint közrejátszhatott az izlandi vulkán kitörése is, amely az északi óceánt lehűtötte, emiatt egy kicsivel nagyobb hőmérséklet-különbség alakult ki az északi és a mérsékelt övi területek között.
Török László, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa szerint szerencsétlen események sorozatáról és nem egy negatív tendencia kezdetéről van szó. – Az utóbbi időben több alkalommal az volt a baj, hogy egy-két nap alatt óriási mennyiségű csapadék esett. Ennek az volt az oka, hogy a Kárpát-medencébe érkező elöregedő ciklonok ezúttal nem távoztak az országból, hanem az északról érkezett hideg levegőtől új életre keltek, és felettünk maradtak – jegyezte meg a szakember, hozzátéve, szakmai kalandorság lenne ugyanakkor az elmúlt hónapokból évekre vagy évtizedekre előre komoly következtetéseket levonni. Az újra és újra ismétlődő narancs és vörös riasztásokkal kapcsolatban pedig megjegyezte, azokat nem csak életet veszélyeztető esetekben adják ki. Ráadásul a riasztás mindig régiós szinten történik, így ha egy kisebb térségben várható vihar, akkor is nagy területekre adnak ki figyelmeztetést.
– Emiatt érezhetik azt az emberek, mintha szinte folyamatosan riasztás lenne érvényben – tette hozzá Török László.