Több mint ezer érdeklődő részvételével, kordonok helyett a virágokkal körülvett Kossuth téren vonták fel a Magyar Köztársaság lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepségének kezdetén Budapesten, a Kossuth téren. A közjogi méltóságok mellett több kormánytag, valamint a diplomáciai testületek tagjai és az egyházak képviselői is jelen voltak a ceremónián. Rendhagyó módon idén a Himnuszt nem a katonazenekar, hanem Szvorák Katalin népdalénekes adta elő. A zászlófelvonást követően katonazenekarok és hagyományőrző huszárok vonultak fel az Andrássy úton, a Hősök terén tartott tisztavatáson pedig hatvankilencen kaptak hadnagyi rendfokozatot, köztük tizenegy nő.
A hazáért, mindhalálig! – e hitvallással fogadtak hűséget tegnap a Hősök terén avatott katonatisztek. – Magyarország és mi, magyarok csak akkor leszünk ismét erősek, ha lélekben mindannyiunk hitvallása ez lesz – utalt az esküre ünnepi beszédében Schmitt Pál államfő, a hadsereg főparancsnoka. A köztársasági elnök szerint valami megmozdult a magyar lelkekben. „Valami, ami valóságos, igazi, mélyről fakadó változást hozhat az életünkben: nagyobbat és fontosabbat, mint amire a politika vagy a gazdaság képes. Az a nemzet, amely enynyi szent királyt érdemelt, igazán egyedi és különleges” – vélte. Majd hozzátette, egy nemzet sorsa annak alkalmazkodóképességén múlik. Kiemelte azt is, azok a sikeres nemzetek, amelyek meg tudják őrizni sajátosságaikat, és kellő önbecsüléssel, de nyitottan fordulnak mások felé. Az államfő Szent István intelmei kapcsán emlékeztetett arra: államalapító királyunk törvényeit és intelmeit a rendteremtés, a biztonság megszilárdítása, a tisztességesek ellen vétők szigorú megbüntetése, a hit megtartása, a jó és igazságos hatalomgyakorlás szellemében alkotta. Az államfő szerint Szent István népe végre ismét bizakodó, mert a fiatalok és a családok számára kiszámíthatóbb a jövő.
A tisztavatáson a honvédelmi miniszter tarthatatlannak nevezte egyes katonai bázisok állapotát és ismét megígérte a magyar honvédség újjáépítését. – A magyar tiszt most kizárólag a magyar hazát szolgálja, nem birodalom, ideológia vagy üzleti csoport érdekét – jelentette ki Hende Csaba, hangsúlyozva, a felavatott tisztek óriási feladatot vállaltak magukra, amikor a nemzet színe előtt mondták el az eskü szövegét. A Kossuth-kard kirántásával lezajlott tisztelgés pedig olyan ősi hagyomány, amely valamikor azt jelentette, a katona készen áll a harcra, arra, hogy akár élete árán is védelmezze a hazáját. Az ezeréves államalapításra utalva a miniszter reményét fejezte ki, hogy a következő ezer évre garanciát jelent a gyarapodásra, az alkotó munkára, és az is, hogy vannak bátor férfiak és nők, akik vállalják a katonai hivatást a honvédségben. – Visszatérünk a helyes útra, és újra megbecsüljük a katonai hivatást, újjáépítjük a Magyar Honvédséget – ígérte a miniszter. Az idei tisztavatáson egyébként több újdonság is szerepelt a ceremóniában, illetve felújítottak néhány katonai hagyományt. Az esküt tevő tisztek és a parancsnoki sor tagjai például kardot viseltek, az eskü után pedig a Ludovika Akadémia hagyományának megfelelően rántottak kardot, miközben felhangzott „A hazáért, mindhalálig!” felkiáltás. Nem volt viszont a téren a Szent Korona másolata, amelyet még Szekeres Imre volt szocialista honvédelmi miniszter száműzött az avatásról. Ezt a Jobbik kifogásolta is.
A honvédelmi miniszter az avatást követően, délután részt vett a Duna Margit híd és Lánchíd közötti szakaszánál a több mint százéves Lajta hadihajó újjáavatásán is. A nemzetközi jelentőségű műemléket a haditengerészeti tradíciók szerint a honvédelmi miniszter felesége avatta fel, és eközben harminc hajó kísérte a Dunán.
– Megmaradni csak méltányossággal, türelemmel és arányérzékkel lehet – ezt már Kövér László, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta tegnap a Pápán rendezett ünnepségen. – Ezer éve él a magyarság, e kis nép a nagyhatalmak viharzónájában, s megtanulta, hogy egyetlen kötelessége van önmagával és a világgal szemben: megmaradni – mondta a parlament elnöke. – Túlzással, igazságtalansággal és vad indulatokkal lehet hódítani, de megmaradni csak méltányossággal, türelemmel lehet, és csak így lehet újra kezdeni – vélte Kövér László. Hozzátette: mindezt csak a jog, a törvényesség maradéktalan betartásával, s a szükséges változások bölcs és megfontolt végrehajtásával lehet megtenni. A fideszes politikus szerint az elmúlt nyolc év a magyar államot „tetszhalott állapotba juttatta”. Szerinte „a magyar szabadságra hivatkozva igyekeztek igazolni a törvénytelenség uralmát, szabadjára engedték a bűnözést, nem adtak esélyt a rendőrségnek a bűn üldözésére, e helyett hatalmi céloknak rendelték alá”. A gazdasági fejlődésre, a versenyképességre hivatkozva igyekeztek az erősek érdekeit leverni a gyengéken; a gazdákon, a hazai vállalkozókon, a hitelfelvevőkön, a családokon és jótékonysági szervezeteken.
Kövér szerint az elmúlt nyolc évben „az államot a magyar történelemben látott legnagyobb korrupcióval véreztették ki”. Az idegen érdekeket önös érdekből kiszolgáló, erkölcsöt lábbal tipró hatalomgyakorlási mód ellen viszont úgy látja, példátlan nemzeti összefogás bontakozott ki. – Az új Országgyűlés felhatalmazást kapott az újrakezdésre, azaz arra, hogy visszatérjen az ezeréves útra – jelentette ki a házelnök – arra, amelyen a magyar nemzeti érdek, a magyar emberek érdeke az első. A nemzet akaratából választott képviselők feladata az, hogy „újra berendezzük, újra otthonná tegyük ezt az országot minden polgára számára” – mondta Kövér László, hozzátéve, mindez összefogással lehetséges. Idézte II. János Pál pápát is, aki szerint „a múltra való emlékezés nem más, mint a jövő iránti kötelezettség”. Ezért amikor Szent István műve előtt fejet hajtunk, ezzel azt mondjuk, hogy folytatjuk az örökségét, folytatjuk az ezeréves utat – vélte a házelnök. – Jövőre új alkotmánya lesz az országnak, a jelenlegi alaptörvény nem méltó hozzánk – ezt Kósa Lajos jelentette ki még csütörtökön, a debreceni Szent István-domborműnél tartott emlékezésen. A fideszes politikus úgy vélte, ha ezzel a többség nem tud élni, a nemzet ezt a munkát soha nem tudja elvégezni.
Az országszerte zajló ünnepségeken milliók tisztelegtek Szent Istvánnak és az új kenyérnek. Több ezren vettek részt az ópusztaszeri rendezvényen is, ahol a vendégeket nomád lovas bemutató, kézművesvásár is várta. Az ünnepségen részt vett Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt stratégiai alelnöke. Durai beszédében hangsúlyozta: a történelmünk hagyatékainak megfelelően most közös, nemzeti célok kellenek, mert jövőkép nélkül nem jöhet létre egységes nemzet.
Az állami ünnep zárásaként a fővárosi Erzsébet híd és Margit híd között a Duna-parton százezrek gyűltek össze az elmúlt évekhez képest sokkal szerényebbre tervezett tűzijáték megtekintésére. A rakétákat a folyón lévő uszályokról lőtték fel. A fényparádé kezdése előtt közös gyertyagyújtásra invitálták az embereket. A kétszáz forintért megvásárolható gyertyák bevételét az árvízkárosultak megsegítésére fordítják, ahogy azon magyar étkek bevételéből befolyt összeg ötven százalékát is felajánlották a gazdák, amelyeket a budai rakparton, az állami ünnepségek helyszínén árusítottak.
A húszperces tűzijáték alatt az Örömzene volt hallható, amely az Örömtánc tehetségkutató fesztivál győztes darabja, valamint a Henna együttes Áldás című dala, amelynek átdolgozását Szirtes Edina Mókus komponálta.
Bezárt gárdakapitány. A BRFK Gyorskocsi utcai épületébe szállították a Magyar Nemzeti Gárda új kapitányát, akit tegnap délután egy augusztus 20-i kampánynyitó Jobbik-rendezvényről vittek el a rendőrök – mondta el Szabó Gábor. A Jobbik pártigazgatója szerint az ok a zöld pólójára hímzett „Magyar Nemzeti Gárda Mozgalom” felirat volt. (MTI)
origo.hu
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat
