A dokumentumban információink szerint az is szerepel, hogy Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt vezetője olyan személlyel együtt találta ki, miként üzérkedjen a befolyásával, aki néhány évvel ezelőtt már a börtönt is megjárta vesztegetésért. A bűncselekményben a Fővárosi Főügyészség szerint közreműködött még a DHL egyik ügyvezető igazgatója is, akinek az volt a fő feladata, hogy figyelemmel kísérje a társaságnál a zsarolók követeléseinek teljesítését.
A Szabó János és társai által kitalált történet lényege az volt, hogy a rektor állítólagos személyes titkosszolgálati kapcsolatain keresztül tudomást szerzett arról, hogy a DHL alkalmazottai a társaság szállítási és logisztikai lehetőségeit fegyverek és kábítószerek illegális kereskedelmére használták fel. A volt egyetemi vezető erről először e-mailben, majd a Zrínyi egyetem területén személyesen tájékoztatta Ziya Hakan Atillát, a DHL Supply Chain Kft. kelet-európai régió részlegének területi igazgatóját, majd egy későbbi időpontban, egy fővárosi szállodában Daren William Blackwellt, a cég biztonsági vezetőjét, illetve Robert Olaf Larsont, a DHL legfőbb biztonsági vezetőjét.
*
A vádirat szerint a rektor ezeken a találkozókon egy mini-DVD-t is bemutatott a cégvezetőknek, amelyet a vesztegetésért már elítélt tettestársa, Cs. István szerzett be az állításaik igazolásához. Ezen egy előre megrendezett jelenet volt látható és hallható, ahol a fenti ügygyel összefüggésben „már folyamatban lévő titkos nyomozás részeként tartanak titkosszolgálati tisztek megbeszélést.” Szabó János a bűnügyi filmekbe illő történet bemutatása után a magyar titkosszolgálati szervekkel fennálló – közelebbről nem részletezett – hivatali kapcsolatára hivatkozva felajánlotta: elintézi, hogy kimaradjon a DHL cég neve az üggyel öszszefüggésben kirobbanni készülő médiabotrányból. Ezért azt kérte cserébe, hogy a DHL Supply Chain bontson szerződést a meglévő biztonsági cégével, és kössön szerződést a Cs. István ismeretségi körébe tartozó, pápai székhelyű őrző-védő kft.-vel. A rektor azt is követelte, hogy bocsássák el a DHL által megbízott társaság négy alkalmazottját, akikkel Cs. István korábban nézeteltérésbe keveredett. „Ha megszabadulnak ezektől az emberektől és biztonsági cégüktől, a titkosszolgálat a DHL bevonása nélkül fogja kezelni az ügyet…” – ígérte az egykori rektor.
Különös szerepe volt a nyomásgyakorlásban az ügy másodrendű vádlottjának, D. Lászlónak, a DHL Freight Magyarország Kft. ügyvezetőjének. A főügyészség szerint az igazgató egyik feladata az lett volna, hogy figyelemmel kísérje, milyen reakciókat vált ki a DHL-en belül az állítólagos nyomozás. Ennél azonban sokkal fontosabb volt, hogy összegyűjtsön és átadjon a vádlottak által preferált cégnek minden információt ahhoz, hogy később biztos befutóként megnyerhessék a biztonsági feladatokra kiírt pályázatot. A főügyész a vádirathoz többek között tanúvallomásokat, okirati bizonyítékokat és telefonlehallgatási jegyzőkönyveket használt fel, az ügyben a bíróság hamarosan meghozhatja az első fokú ítéletét.
Mint ismert, Szabó Jánosra az irodájában csaptak le a kommandósok még az év elején. A Nemzeti Nyomozó Iroda a rektor mellett őrizetbe vette D. Lászlót és Cs. Istvánt is befolyással való üzérkedés alapos gyanújával. A vádlottak 2010 június közepéig voltak előzetes letartóztatásban, azóta lakhelyelhagyási tilalom mellett, szabadlábon védekezhetnek. A letartóztatások idején a Népszabadság olyan hírekről cikkezett, amelyek szerint nem a DHL lehetett az egyetlen cég, amelyet a rektor és társai megpróbáltak ilyen módszerekkel befolyásolni, a rendőrségi nyomozás azonban egyelőre ezt nem igazolta.
