Mi volt a bűne Pintér Istvánnak, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség vezetőjének?
– A parlament elfogadott egy törvényt, amely lehetőséget ad arra, hogy indoklás nélkül elbocsássunk olyan köztisztviselőket, akiknek munkájával nem vagyunk megelégedve. Ennek ellenére az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség vezetőjének menesztését többszörösen is megindokolhatom. A felsőzsolcai katasztrófa után is előfordulhatott például ennél a hatóságnál, hogy árterületre adtak hozzájárulást olyan beépítésekhez, amelyek az árvízi tragédia fő okozói. Ez olyan gyalázatos dolog, amely nem maradhat következmények nélkül. A felügyelőségek tevékenységével az elmúlt években általában sem vagyok megelégedve.
– Mit követtek még el az árterületek beépítésének engedélyezésén kívül az észak-magyarországi hatóságnál?
– Ha ennél a felügyelőségnél maradunk, akkor súlyos döntés volt az is, hogy a Borsodi Ércelőkészítő Művekben engedélyt adtak veszélyes hulladékok égetésére, és ezzel Sajókaza térségét teljesen beterítették olyan gázokkal, amelyek éjszakánként szinte fojtogatták az itt élő embereket. Pintér urat a kollégáim heteken keresztül hiába keresték egy másik ügyben is. Egy lakossági bejelentés érkezett hozzánk arról, hogy egy társasházban az egyik lakás helyén transzformátorállomást kezdtek el üzemeltetni, súlyosan veszélyeztetve a lakók és a környékbeliek egészségét, miközben erről nem tájékoztatták az érintetteket. Ha egy felügyelőség vezetője vagy munkatársa nem képviseli a környezetvédelem, a természetvédelem, a vízügy, illetve az emberek érdekeit, akkor alkalmatlan erre a szolgálatra, és kötelességem a menesztése.
– Mi indokolja a többi felügyelőségi, nemzeti parki vezető elbocsátását? Ezeknél a hatóságoknál is hasonló szakmai hiányosságokat, rossz döntéseket tapasztalt?
– Sajnos – tisztelet a kivételnek – hasonló ügyek tömkelegével találkoztunk a többi hatóságnál is. Hadd emlékeztessem a csepeli galvániszap ügyére, vagy a bontási törmelékhalmok illegális elhelyezésére Csömör térségében, amely ellen ön is harcolt a cikkeiben, vagy a rádióműsoraiban. Ugyanilyen esetekkel szembesültünk Szegeden, Szombathelyen, vagy Pécsett és még számtalan helyen az országban. Az elmúlt években sajnos a minisztériumban, a felügyelőségeken vagy a nemzeti parkoknál nem feltétlenül csak olyanok dolgoztak, akik környezetvédők vagy természetvédők. Úgy gondolom, a legalapvetőbb követelmény minden szakmai főosztály számára, hogy megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező vezetőket alkalmazzon.
– A környezetvédelmi tárca megbízásából számos külsős cég végzett tanácsadást, készített érdektelen tanulmányokat nyugdíjas szakemberek közreműködésével. A Fidesz teret enged az ifjabb tudós generáció érvényesülésének?
– Valóban nem normális dolog, hogy egy szaktárcánál nincs kialakítva egy egészséges korfa. Minden tiszteletem a nyugdíjasoké, de meg kell adni a lehetőséget a fiatalabb kollégáknak is. Az idősebbeket meg kell tisztelni azzal, hogy egyéni, alkalmi megbízások alapján átadják az ismereteiket. Az első intézkedéseink egyike ugyanakkor az volt, hogy aki a tárcánál és intézményeinél nyugdíjasként státusban dolgozott, azt valódi nyugállományba helyeztük, hogy a helyére fiatal szakembert vehessünk fel. Az egyik első intézkedésem volt az is, hogy bejelentettem, az államtitkárságomon külső megbízás senki számára nincs. Százmilliók mentek el olyan tanácsadói, szakértői munkákra, amelyeknek nem volt valódi hasznuk, legfeljebb a megbízott vállalkozók számára. Olyan emberek kellenek az apparátusba, akik a fizetésükért maguk végzik el ezt a munkát. Egyes tudományos igényű vizsgálat lefolytatására pedig háttérintézményeket hozunk létre, ahol kopogtathatnak azok a szakértők is, akik ezentúl már nem tudnak megélni a magáncégek állami megbízásaiból.
– A személyzeti ügyeknél most talán fontosabb, hogy mi lesz a sorsa azoknak a családoknak, akik elvesztették az otthonukat az árvíz miatt. Terjednek ugyanis olyan hírek is, hogy nem megy minden olajozottan az újjáépítésben. Elkezdték ezt a munkát?
– Már elkezdődtek az építkezések, de ehhez időre van szükség. A kormány összesen 3,1 milliárd forintot költ a ledőlt házak újjáépítésére. Ebből 1,7 milliárdot kap Felsőzsolca önkormányzata. A károsultak a helyhatóságnál választhatnak a típustervek közül, az építők pedig ez alapján látnak hozzá a munkához. Ezt az önkormányzat fizeti ki az építési vállalkozónak. A bontásokat sem a tulajdonosoknak kell egyedül fizetniük, hiszen a karitatív úton összegyűjtött százmilliókat erre költik majd az árvíz sújtotta településeken.
– Mi a garancia arra, hogy az új házakat nem önti el újra az árvíz?
– Mivel a Bodva és a Sajó völgyében kiirtották az erdőket, és beépítették az árterületeket, rövid távon egy hasonló özönvíz esetén csak azt lehet tenni, hogy egy ötven-száz méteres szakaszon átvágjuk az autópálya elkerülő szakaszát. Ezt az utat ugyanis úgy építették meg, hogy keresztezik vele a nagyvízi medret, így az áradás nem a Sajóból, hanem a Bodva felől támad a településekre, amire azok nem lehetnek felkészülve. Középtávon átereszeket kell építeni az autópálya alatt, hosszú távon pedig el kell kezdeni megépíteni azokat a víztározókat, amelyekről már elkészültek az engedélyezési tervek. Ezt a munkát azonban csak egy-másfél év múlva lehet elkezdeni, mert még elő kell teremteni hozzá a forrásokat.
– Mennyibe kerülnek ezek a munkálatok, és honnan lesz pénze erre az államnak?
– A 26-os főút felé vezető északi elkerülő út lábainak, átereszeinek megépítése csaknem egymilliárd forintba kerül. A nyolc záportározó kialakítására induló kétéves program újabb 15 milliárdot emésztene fel. Az engedéllyel rendelkező három tározó létrehozása várhatóan hatmilliárd forintba kerül. A további öt tározó hatástanulmányainak elkészítéséhez az adminisztrációs munkák legalább másfél-két évet vesznek igénybe, ezért a hatóság soron kívül intézkedik, hogy 2012-ig el lehessen kezdeni az építkezést. A kivitelezés költségeit a tervek szerint állami költségvetési átcsoportosítással, az áruházi termékdíj 2011-es bevezetéséből származó bevételekkel és európai uniós forrásokból finanszírozná a kormány.
origo.hu
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat
