Az egyik nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az előző kormány felelőtlen vállalásokat tett az afganisztáni magyar misszió bővítésével kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy mégsem növeljük kétszáz fővel az ázsiai országban szolgáló katonáink számát, vagy inkább a feladatokat kell újragondolni?
– Ha felelősen ígérünk valamit a szövetségeseinknek, akkor megteremtjük ennek az emberi, technikai és anyagi feltételeit. Bajnai Gordon azonban az újabb vállalásunkkal csak a megítélésén kívánt javítani, amikor az Egyesült Államokban járt, de nem biztosította a misszió bővítésének megfelelő hátterét. Ennek ellenére természetesen továbbra is teljesítjük a szövetségesi kötelezettségeinket, de meg kell vizsgálni, miként lehet előteremteni az ehhez szükséges forrásokat. A Bajnai-kormány többletvállalása ugyanis 14 milliárd forintba kerül, de eközben erre a célra csak 5,2 milliárd forintot irányzott elő a költségvetésből.
– Hende Csaba honvédelmi miniszter afganisztáni útján szóba került, hogy a helikopterkiképző, támogató csoportjaink egyike nem utazna Afganisztánba, hiszen ezzel az itthoni készültséget is veszélyeztetnék. Elképzelhető tehát, hogy a vállalt feladatokban is lesz változás.
– Az igaz, hogy egy 13 fős, szállító helikopterekkel foglalkozó szakértő egység kiküldését vállaltuk, amely várhatóan jövő év első negyedévének végén utazik Afganisztánba, hogy átvegye a Mi–17-es gépekkel kapcsolatos feladatokat a cseh szövetségeseinktől. Szó van még arról is, hogy a NATO kérne tőlünk Afganisztánba két Mi–8-as szállító helikoptert a megfelelő személyzettel. Tárgyalások folynak arról is, hogy ezeknek a forgószárnyasoknak a felújítását a szövetség elvégezné, amellyel a Magyar Honvédség légiereje is erősödhetne. Bízunk abban, hogy az erről folyó egyeztetések is eredményesek lesznek, de egyelőre az a legfontosabb, hogy a jövőre kiutazó helikopteres csapatunk átadhassa a tudását, és átvehesse a feladatokat a közép-ázsiai misszióban.
– Az elmúlt években számos híresség tette tiszteletét az afganisztáni missziónknál a különböző celebektől kezdve Horváth Ágnes bukott egészségügyi miniszterig és férjéig. Ön mikor látogathatja meg ezeket az alakulatainkat?
– Nagyon fontos, hogy Hende Csaba honvédelmi miniszter első külföldi útja ide vezetett, és megvizsgálta a magyar katonák körülményeit, illetve az afganisztáni biztonsági helyzetet. Régóta tervezem én is az afganisztáni látogatást, a parlament honvédelmi bizottságának alelnökeként és a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként is több ízben szerettem volna eljutni ehhez a misszióhoz, de eddig nem sikerült. Bízom abban, hogy az elkövetkező időszakban majd én is meglátogathatom a Közép-Ázsiában szolgáló katonáinkat. Most azonban nem ez a legfontosabb, hanem hogy a külszolgálatosok a helyzethez képest a lehető legnagyobb biztonságban legyenek. A miniszter úr látogatása után születtek olyan intézkedések, amelyek arra irányultak, hogy a tábort, amelyben a tartományi újjáépítési csoportunk állomásozik, megerősítsék, mert a harcok fokozódnak a magyarok „felségterületén”, Baglán tartományban is. Sajnos felszerelésbeli, ellátási hiányosságok is előkerültek, ezeket az eseteket kivizsgáltuk, és azonnali intézkedéseket tettünk a biztonság növelésére.
– A hírek szerint Koszovóban viszont csökkenteni fogjuk a katonáink létszámát. Milyen szerepet vállalunk a jövőben a Balkánon?
– A változtatás lehetőségét vizsgáljuk. Az előző kabinet vállalása a kontingens bővítésére Afganisztánban nyilván befolyásolja a részvételünket más missziókban is, hiszen egyszerre legfeljebb ezer fővel veszünk részt a nemzetközi műveletekben. Nagyon fontos a szövetségesi kötelezettségeink teljesítése és Magyarország pozitív megítélése, de számba kell venni az anyagi lehetőségeinket. Vélhetőleg szükség lesz belső átcsoportosításra, de a tárcánál egyelőre még nincs döntés erről. Nem könnyű egy ilyen kérdésben határozni, hiszen a Balkán biztonsága Magyarország számára azért is fontos, mert szomszédos régióról van szó, de lényeges számunkra a NATO afganisztáni missziójának sikere is.
– Ezer fő nemzetközi szerepvállalása mintegy háromezer katona lekötését jelenti a missziók érdekében, miközben ezzel hosszú távon már a honvédelmi tárcáról készült számvevőszéki jelentés szerint is veszélyeztethetjük hazánk védelmi képességét. A megoldás lehet egy tartalékos erő, amely megerősítheti az itthon szolgálók harckészültségét. Hol tart a tartalékosokról szóló koncepció, és tárgyaltak-e már más tárcákkal, hogy meg lehessen teremteni egy ilyen kiegészítő erő felállításának jogi és pénzügyi feltételeit?
– A vezérkarral közösen vizsgáljuk, hogy mit kell tennünk még ebben a valóban nagyon fontos ügyben. Az Országgyűlés elfogadott egy határozatot, amely négyezer főben határozta meg a kiegészítő erőként felvehető tartalékosok számát. A legfontosabb, hogy a szaktárca és a honvédség utóbbi években megtépázott hírnevét és rangját visszaállítsuk. A korrupciós ügyeket kivizsgáljuk, és a lehetőségét is megszüntetjük annak, hogy ilyen esetek a későbbiekben előfordulhassanak. Elengedhetetlen, hogy a katonák megbecsülését, a Magyar Honvédség tekintélyét növeljük, hiszen az ország védelméért felelős testületről van szó. Ehhez első lépésben a katonáknak egy kiszámítható életpályát kell biztosítani. Fontos, hogy a katona tudja, milyen teljesítménnyel, milyen beosztásba kerülhet, milyen illetménnyel. Példátlan, hogy az utolsó jelentős illetményemelés több mint nyolc évvel ezelőtt, az első Orbán-kormány idején volt a honvédségnél. Az új életpályamodell kialakítását már akkor elkezdtük, de ezt a folyamatot derékba törte az akkori kormányváltás. A katonák viszont igénylik a megbízhatóságot, a kiszámíthatóságot, hogy a társadalom is elvárhassa tőlük az ország biztonságának megőrzését. A második fontos lépés az önkéntes tartalékos rendszer felépítése. Nyilván ez is – mint minden fontos intézkedés – forrásokat igényel, ezért vizsgálnunk kell, mennyi pénz szükséges ahhoz, hogy komoly eredményeket tudjunk felmutatni e területen. Elindult egy olyan érdekeltségi rendszer kidolgozása, amely arra irányul, hogy minél több önkéntes civilt ösztönözhessünk a tartalékos szolgálatra.
– Ez azt jelenti, hogy aki beállna tartalékosnak, több fizetést vihetne haza?
– Valamivel több fizetést, vagy évente egyszer, együttműködve a munkaadókkal, rendelkezésre állási pénzt kaphatna a tervek szerint a tartalékos katona. A munkaadókkal abban is meg kell állapodni, hogy az egyes kiképzéseken, gyakorlatokon vagy az árvízi védekezésben való részvétel ne veszélyeztesse az állását senkinek. Ezt a kérdést tehát rendezni kell munkajogi szempontból is, s a honvédelmi törvényben is lesznek következményei. A tartalékos rendszer kiépítése akár összkormányzati feladat is lehet, hiszen több tárca együttműködését igényli. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ezzel a rendszerrel a honvédelmet nemzeti üggyé tudjuk emelni, mert a haza védelme akkor válhat közös ügyünkké, ha ebben részt is vehetnek az emberek. Jelen pillanatban a törvények ezt nem teszik lehetővé, ezért változtatnunk kell a jogszabályokon.
– A honvédség tekintélyét az is növelhetné, ha több tisztjelöltet vehetnének fel a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre, akik példát mutathatnának a társadalomnak a szakértelmükkel, a hivatástudatukkal, a becsületükkel. Az idén azonban mindössze hetven tisztet avatnak fel a Hősök terén, miközben a katonai akadémiára óriási a túljelentkezés.
– A nemzetvédelmi egyetemre valóban tizenötszörös a túljelentkezés. Nem képezhetünk azonban tizenötször annyi katonatisztet, mint amennyit el tudunk helyezni. Jelenleg ugyanis nincs forrás a költségvetésben arra, hogy több tisztet tudjunk a honvédségnél megfizetni. Reméljük, hogy a gazdasági növekedés beindul, és ezután több lehetőség lesz majd több tiszt és tiszthelyettes avatására. A fiatalok tömeges érdeklődése ugyanis azt mutatja, hogy a katonai pálya továbbra is népszerű és elfogadott a társadalomban. Egy jól működő államban mindig is rangot jelentett egy állami hivatalban szolgálatot teljesíteni. Örülnék annak, ha ez nálunk is újra igazi megtiszteltetés lehetne.
– Az idei tisztavatás előreláthatólag az eddigieknél szebb ceremónia lesz. A jelöltek új egyenruhában vesznek részt a rendezvényen, és tisztelegnek a ludovikás hagyományok szerint a Kossuth-karddal is. Ezzel is hangsúlyozni akarják az esemény jelentőségét?
– Igen, hiszen nagyon nagy dolog egy hallgató életében, hogy tisztté avatják, és az ország nyilvánossága előtt teszi le az esküt. Ebben arról szól, hogy az élete feláldozása árán is meg fogja védelmezni a hazát és a magyar embereket. Ezért ennek az eseménynek meg kell adni a méltóságát. Azzal pedig, hogy a régi tradíciók szerint rendezzük meg ezt az ünnepséget, azt is üzenjük, hogy a magyar katonai hagyományok világviszonylatban is a legrégebbiek közé tartoznak. Ezek a gazdag hagyományok erősítik a leendő tisztek hitét, meggyőződését, önismeretét és önbecsülését, hogy emelt fővel vághassanak neki egy nagyon komoly életpályának.
– Információink szerint hamarosan megoldódhat a Tubesre tervezett NATO-lokátor ügye, legalábbis azt tervezik, hogy a Tolna megyei Medinára helyezik a radart. Mi igaz ebből?
– Az elmúlt években nagyon rosszul kezelték a három lokátorból álló légvédelmi rendszer ügyét. Az előző két kormány egyszerűen képtelen volt teljesíteni ezt a NATO-nak tett vállalásunkat. A jelenlegi kabinet azonban ezt meg fogja oldani. Néhány héten belül a nyilvánosság elé tárjuk az elképzelésünket. Elvégezzük a megfelelő egyeztetéseket azokról a szakmai anyagokról, amelyek ebben a kérdésben elkészültek. Remélem, hogy a döntés mindenki megelégedésével fog megszületni. Több változatot vizsgált meg a tárca a megoldás érdekében, de egyelőre csak annyit árulhatok el, hogy arra törekedtünk, ne érintsen lakókörnyezetet és természetvédelmi területet a radar elhelyezése, de eközben feleljen meg a NATO és a mi biztonsági elvárásainknak is.
– Miközben a honvédelem ügyére tette fel az életét, arról jelentek meg hírek, hogy ősszel harcba száll a XI. kerületi polgármesterségért. Végül miért nem indul a polgármester-választáson?
– Valóban gondolkodtam azon, hogy a kelenföldi és albertfalvai választóknak hogyan tudom a legjobban meghálálni a bizalmát, amellyel bejuttattak a parlamentbe: polgármesterként vagy olyan országgyűlési képviselőként, aki a kormányban dolgozó államtitkárként is érvényesíteni tudja az érdekeiket. Végül az utóbbi mellett döntöttem. Természetesen nem felejtem el, kiknek köszönhetem, hogy az Országgyűlésben és a kormányban dolgozhatom, továbbra is tartom a fogadóóráimat a XI. kerületben, részt veszek a városrész rendezvényein, fórumokat tartok helyi gondok megoldása érdekében, rengetegen keresnek meg a problémáikkal a helyiek közül, akiknek igyekszem segíteni, és parlamenti felszólalásaimban is próbálom a választóim érdekeit képviselni. Legutóbb például napirend előtt szólaltam fel a kelenföldi Grosics Gyula általános iskola jövőjét illetően. Fontos a számomra, hogy jó irányba forduljon a XI. kerületben élők sorsa és életminősége.
origo.hu
Több fa is az útra vagy házakra dőlt Veszprém vármegyében
