Ne a bírság összege legyen az elsődleges cél!

Nem biztos, hogy rendben van az, hogy a benyújtott panaszok 86-92 százaléka után nem indul érdemi eljárás a Gazdasági Versenyhivatalnál. S az sem biztos, hogy minden érdekvédelmi fellépés rögtön kartellváddal illethető – többek között e példákkal jelezte lapunk érdeklődésére Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal elnökjelöltje, várhatóan hogyan változik majd az általa vezetett intézmény munkája. A jogász szerint a Transparency International személye elleni fellépése tárgyi tévedésen alapul.

Értékelés kitüntetés után. A Transparency International (TI) Magyarország – mint nem kormányzati szerv – célja a korrupció elleni küzdelem, a nyilvánosság tájékoztatása, az átláthatóság ellenőrzése, elősegítése a közhatalmi döntéshozatalban, különös tekintettel a közpénzek felhasználására. Etikai kódexe szerint kuratóriumi tagjai, munkatársai semmiféle ajándékot vagy egyéb, nem anyagi ellenszolgáltatást – például elismeréseket, kitüntetéseket – nem fogadhatnak el olyan szervezettől vagy magánszemélytől, akik esetében felmerülhet a TI befolyásolásának érdeke vagy szándéka. A versenyhatóság, mint közhatalmat gyakorló közigazgatási szerv kétségkívül a TI tevékenységi körébe esik, amelytől a TI munkatársai semmiféle juttatást nem fogadhatnának el. Kérdés, hogy ezek alapján elfogadhatott-e a korrupcióellenes szervezet vezetője kitüntetést a GVH elnökétől. Az is kérdés, hogy mennyiben tartozik a TI tevékenységi körébe egy olyan magánjogi ügylet értékelése, amely semmilyen formában nem kapcsolódik a szervezet célkitűzéseihez.

A versenypolitika kétségkívül az Európai Unió egyik legfontosabb közpolitikája. Ezen a területen rendelkezik az unió a legerőteljesebb jogosítványokkal, hiszen bármelyik tagállam vállalkozása ellen közvetlenül felléphet a közösségi versenyszabályok megsértése miatt. Ehhez képest Magyarországon nem a kormány, hanem egy független, autonóm közigazgatási szerv, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendelkezik megfelelő eszközökkel a versenypolitika kikényszerítésére – mondta lapunk kérdésére Juhász Miklós. A GVH leendő vezetője ezt a példát hozta fel beszélgetésünkkor arra, milyen alapvető különbség tapasztalható hazánk és az EU versenypolitikája között. Az EU kormánya, a brüsszeli Európai Bizottság abban a helyzetben van, hogy a különféle közpolitikai szempontokat, mint a munkanélküliség csökkentése, a kis- és közepes vállalkozások szempontjainak figyelembevétele, önmaga össze tudja egyeztetni. Juhász Miklós szerint itthon is lényeges, hogy a GVH és a kormányzat között olyan zökkenőmentes együttműködés legyen, amely biztosítja, hogy a mindenkori magyar kormány a gazdaságpolitikát, benne a versenypolitikát, a különféle közpolitikák érdekeit figyelembe véve alakíthassa ki.
A GVH elnökvárományosa jogászként, szakmai szempontból kihívásnak érzi a versenyhatósági munkát. A versenyjog olyan speciális terület – mondta lapunknak, – ahol a viszonylag kevés, elsősorban általános megfogalmazásokat tartalmazó jogszabályok mellett túlnyomórészt a gyakorlat, a versenyhivatali és bírósági határozatok, állásfoglalások, közlemények adnak támpontot a döntések meghozatalához, a követendő magatartás azonosításához. Bár a hivatal közigazgatási szerv, az eljárási szabályok, még inkább a döntéshozatal sok közös elemet tartalmaz a perrendtartással, a bírósági döntéshozatali mechanizmussal.
Az elnökjelölt hangsúlyozta, hogy a GVH nemzetközi viszonylatban is kifejezetten kedvező megítélés alá esik. E megítélés és a hivatal függetlenségének fenntartása olyan érték, amit Juhász Miklós a jövőben is alapvető célkitűzésnek tekint. Mindezek mellett a hivatali működés még hatékonyabbá tétele érdekében néhány kérdéskör továbbgondolásra is érdemes lehet. Az elnökjelölt példaként említette, hogy a hivatal adatai szerint az érdemi eljárás megindítását nem eredményező panaszok aránya 2008-ban 92, 2009-ben 86 százalékos volt. Juhász Miklós szerint célszerű megfontolni, hogyan tudja hatékonyabban segíteni a hivatal az ügyfeleket, érdekelteket abban, hogy az általános jellegű szabályozás keretein belül jogkövető magatartást tanúsítsanak. Nem lehet az az elsődleges cél, hogy a hatóság minél magasabb összegű bírságot szabjon ki. Kartellügyekben azonban természetesen a jövőben is a legszigorúbban kell fellépni. Érdemes még elgondolkodni azon, hogy lehet a fogyasztók tudatosságát tovább erősíteni, és fokozni a fogyasztóvédelmi szervezetek bevonását. Példaként említette az elnökjelölt a vállalkozói szervezetek, ipartestületek gyakori panaszát, hogy ha érdekvédőként lépnek fel a piacon, könnyen szembe találják magukat a GVH kartell-vádjával. Véleménye szerint azonban bármilyen változtatás csak alapos előkészítés és minden szempont megvizsgálása után lehetséges.
Az elnökjelölt reagált a személyét ért támadásokra is. Kérdésünkre, miszerint tud-e arról, hogy a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját a GVH hivatalban lévő elnöke, Nagy Zoltán, 2009. december 11-én a Versenykultúra Központ által alapított „Versenykultúráért” díjjal tüntette ki, igennel válaszolt. Juhász Miklós véleménye szerint azonban alapvetően téves az a feltételezés, hogy bármiféle összefüggés lenne az elismerés és a Transparency International nyílt levelének megírása között. Mint ismert, a társadalmi szervezet levélben fordult a kormányfőhöz és az államfőhöz, amelyben Juhász Miklóst „bennfentes információ felhasználásáért megbüntetett személynek” nevezi. Az elnökjelölt álláspontja szerint egyszerűen arról van szó, hogy a pénzügyi felügyelet határozatát nem a valóságnak megfelelő módon interpretálták. A személyére vonatkozó határozat ugyanis nem tartalmaz olyan megállapítást, hogy bennfentes információval élt volna vissza, ekként pedig bennfentes kereskedelemről nem lehet beszélni.
Az 1999-ben kötött, egyébként szokványos ügylettel kapcsolatban az volt a kifogás, hogy a mérlegkészítés időszakában került rá sor, s emellett nem jelentették be a pénzügyi felügyelet felé. Juhász Miklós szerepe ebben formális volt, és semmilyen előnye nem származott a tranzakcióból.