Nem tudni, mire mentek el a milliárdok

Semmi sem látszik abból az ötszázmilliárd forintból, amit az elmúlt nyolc év alatt munkahely-megőrzésre fordítottak a kormányok – szögezte le az Észak-balatoni Polgári Klub estjén Czomba Sándor államtitkár.

2010. 08. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rendkívüli ez a nap az Észak-balatoni Polgári Klub életében, hiszen nyolcéves szünet után most folytathatjuk azt, amit 1998-ban megfogalmaztunk – köszöntötte Balatonalmádiban egybegyűlt klubtársait Belinszky Katalin, a jó nevű vállalkozókból álló közösség egyik tisztségviselője. Az est vendége Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár volt, aki egyebek mellett arra emlékeztetett, hogy hazánkban a foglalkoztatási mutatók az uniós országok összevetésében a legalacsonyabbak közé számítanak. – Nagy hiba, hogy csak a magas munkanélküliséget szajkózzuk, holott a munkanélküliek táborát jórészt munkára alkalmas személyek alkotják – fogalmazott, majd élesen bírálta a legutóbbi két kormányt, amely, mint mondta, úgy költött ötszázmilliárd forintot munkahelymegőrzésre, hogy abból szinte semmi sem látszik.
– Újra három év lehetne a szakmunkásképzés, és a negyedik lenne a gyakorlat éve. De az idő alatt se engedje el az iskola a fiatal szakmunkás kezét – figyelmeztetett Czomba Sándor, aki ezt követően a vállalkozóknak adható pályázati pénzekről kifejtette: csak az kapjon támogatást, aki beszállítóként is magyar cégeket foglalkoztat. Egy felvetésre válaszolva azt mondta: tudja, hogy a kis- és közepes vállalkozók a legrászorultabbak, de a jövőben a hazai nagyvállalatokat sem szabad kihagyni a pályázatok útján megítélt állami támogatásokból.
Wossala György, a Ramada Hotel tulajdonosa, a klubest házigazdája ostobaságnak nevezte, hogy Magyarországon ez idő szerint tizennyolc szálloda építése folyik, miközben az első Széchenyi-tervben épültekre már igencsak ráférne a korszerűsítés. – A környező országok sorra elhagynak bennünket, miközben mi kénytelenek vagyunk nélkülözni az elvárható wellness- szolgáltatásokat. Még mindig sok az olyan balatoni szálloda, amelyik nem tud meleg vizes fürdőt ajánlani, szobái nem légkondicionáltak, és így nemhogy tizenkét hónap, de egy évszak vendégigényeit sem tudják kielégíteni – sorolta a gondokat Wossala György.
Vancsura Miklós ságvári fürdőigazgató, a Magyar Fürdőszövetség elnöke azt mondta: ő bízik az üdülési csekket felváltó rekreációs kártya sikerében. Ugyanakkor felvetette: rendkívül zavaró, hogy a fürdőszolgáltatásokra három különböző áfakulcs vonatkozik. Vancsura Miklós is úgy látja: hazánkban az egészségipar fejlesztése a legjobb irány. Kérdésünkre kijelentette: a második Széchenyi-terv korlátozza majd a gyógyfürdő-fejlesztések körét, nem fordulhat elő, hogy minden harmadik-negyedik település fürdőberuházásba vagy -fejlesztésbe fogjon.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.