Ötven német, harminc osztrák, és 14 svájci áruház kapta meg a Négy Mancs állatvédő szervezet úgynevezett pozitív listáját. Ezen olyan baromfitenyésztő cégek termékeit ajánlják a kereskedők figyelmébe, amelyek sem libatöméssel, sem libatépéssel nem foglalkoznak, s így a Négy Mancs nem vádolja őket állatkínzással. A hazai lista mindössze háromszereplős, a kizárólag magyar tulajdonosi hátterű Tranzit-Ker Zrt.-n kívül két ötvenszázalékos Wiesenhof-érdekeltség, a Pannon Lúd Kft. és a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt., kapott helyet rajta. Érvényben hagyták a két évvel ezelőtt létrehozott feketelistájukat is, ezen elsődlegesen a magyar libamáj jelentős részét előállító Hungerit Zrt. szerepel. A Hungerit Zrt.-nek és a Hajdúviden működő Hungavid Kft.-nek a termékei kapcsán azt a meglehetősen rosszindulatú tanácsot adják az áruházláncoknak, hogy ne lépjenek kereskedelmi kapcsolatba ezekkel a magyar cégekkel.
A Tranzit-Ker csak húslibát állít elő, így a tömés miatti diszkriminációtól eddig sem kellett tartaniuk, nemrég pedig a libatépéssel is felhagytak. Azok a német kereskedők, amelyek a tollpiacon meghatározó szereplők, a magyar termékekről a kétszeres profitot adó kínai toll felé fordultak. A cég piacait ennek ellenére érthetően és joggal féltő Szabó Miklós, a Tranzit-Ker tulajdonosa kifejtette, rá akartak kerülni a pozitív listára, mert ha szembementek volna az állatvédőkkel, ötszáz munkahelyet sodortak volna veszélybe. Ennyien foglalkoznak ugyanis a cégnél a libák felnevelésével és feldolgozásával. A Pannon Lúd és a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt. ugyancsak könnyedén mondhatott le a tömésről, hiszen a tulajdonosok érdeklődése a német piacon könnyebben eladható pecsenyekacsa termelése felé fordult.
A Magyarország legnagyobb baromfi-vágóhídját működtető szentesi Hungerit Zrt. és a kiskunfélegyházi székhelyű Integrál Zrt. azonban nem akarja feladni a prémiumterméknek számító libamáj előállítását. Ez annál is inkább érthető, mert a világ libamájtermelésének egy jelentékeny részét jelenleg is Magyarország adja. A libamájtermeléssel és -feldolgozással foglalkozó cégek természetesen nem is kerültek pozitív listára. A Négy Mancs tavalyelőtti támadása – az első feketelista – elsősorban az előbbi cégeket vette célba. El is érték, hogy a Hungerit Zrt. négy és fél hónapra leálljon a vágással, és ezzel négymilliárd forintos árbevétel-kiesést szenvedjen el. Ennek hatására piaci helyünket a német– osztrák áruházláncokban a lengyel liba kezdi átvenni. Sokak szerint a libamájtermelők elleni támadás egyik legfontosabb és legálságosabb oka éppen ez volt, vagyis hogy a májhizlaláson lévő többletjövedelem miatt relatíve olcsó magyar liba húsát a lengyel és német konkurenseink kiszorítsák a német nyelvterületű piacokról.
Érdekes időbeli egybeesés, hogy a magyar libamájat támadó 2008-as akcióval párhuzamosan a Wiesenhof folyamatosan próbálkozott a Hungerit többségi tulajdonhányadának megszerzésével, ám eredményt elérnie nem sikerült. A cégtulajdonos Magyar József lapunknak úgy nyilatkozott, német konkurens érdekeit képviselő, általa csak „kimondhatatlan nevű szervezetként” emlegetett állatvédők rosszindulatú akciója nem tudta tönkretenni a Hungerit piacait. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 1500 tonnával több árut tudtak piacra vinni, ami ötvenszázalékos növekedést jelent számukra. A májra elsősorban a francia gasztronómia a vevő, de jelen vannak az osztrák, német és svájci áruházakban, illetve a Távol-Keleten is.
Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke is a konkurenciát látja a Négy Mancs akciói mögött, amivel szemben a magyar munkahelyek és tulajdonosi kör védelme érdekében az államnak is fel kellett volna lépnie. Sajnálatosnak nevezte, hogy az előző tárca elmulasztotta megtenni a szükséges lépéseket a méltánytalan támadások ellen. Úgy vélte, az agrárminisztériumnak és az APEH-nek módja lett volna a külföldi állatvédő szervezet tevékenységét felülvizsgálni. – A gazdasági diplomáciának vannak olyan eszközei, amelyekkel távol lehet tartani az ilyen militáns állatvédő szervezetek tevékenységét a magyar gazdáktól és azok tevékenységétől. Valószínű, hogy ezeket az eszközöket más országok nemcsak ismerik, hanem használják is, mert például Franciaországban, ahol tízszer annyi kacsamájat állítanak elő, mint az összes magyar liba- és kacsamájtermelés, a Négy Mancsnak hírét sem hallották.
A terméktanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy – ezen események kapcsán is – elvárják az új kormánytól, hogy a termelők kiszolgáltatottságán változtasson. Ehhez egy 18 pontból álló ágazati stratégiát tesznek le napokon belül az asztalra, ezen belül az agárkormányzat asztalára. Ebben a javaslatcsomagban egyebek között szerepelni fognak a piacvédelem EU-konform megoldásai, az alapvető élelmiszerek áfájának visszarendezése, a túlzott adminisztratív terhek csökkentése, valamint a szürke- és feketegazdaság elleni hathatós kormányzati lépések igénye és technikai megoldásai.
Bárány László rámutatott, a magyar víziszárnyas legnagyobb konkurenciája jelenleg a részben német tulajdonosi hátterű lengyel liba. Közölte, óriási versenyelőnyt jelent a lengyel termelők számára az alacsony adó- és tb-járulék, valamint az a technika, amellyel helyi biztosítótársaságok közbeiktatásával garantálni tudják az előállított exporttermékek árszintjét, árbevételét, és ezáltal jövedelmét. Ebből a garantált jövedelemből pedig bőven jut vissza a termelőknek is.
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett? - 6/2: Kulja András