A leggyengébb kormánytagról

Irodalmi és társadalomelméleti folyóiratként jegyzi magát a tizennyolc évet maga mögött tudó Magyar Jövő, amelynek ez évi harmadik száma kevésbé ismert poéták verseit közli. A lap erőssége a próza: Tusnády László novellájának, a Bettisták báljának befejező része türelmes olvasóknak ajánlható, Török András Istvánnak a nyolcvannégy éves Petrusz Tibor nyugállományú ezredessel, a Politikai Elítéltek Közössége társelnökével készített interjúja az eseményekben gazdag életútleírás iránt érdeklődök igényét elégítheti ki.
Laczkó András, a Somogy kulturális folyóirat egykori és a Magyar Jövő jelenlegi főszerkesztője a Kirúgatásom naplója című könyve egyik részeként az exminiszter Gyenesei Istvánnal történt találkozásainak történetét adja közre Szemben az elnökkel címmel. Laczkó először a balatonfenyvesi KISZ-táborban találkozott Gyeneseivel, majd jóval később az MSZP KB gazdaságpolitikai osztályán dolgozó, gyors karrier előtt álló agrárszakemberrel hozta össze a sors. Később a Somogy kulturális folyóirat Gyenesei István megyei tanácselnök alá rendelt főszerkesztőjeként került gyakori és kirúgással záruló összeütközésbe a teljhatalmú politikussal.
„A Somogy olvasása érdekelte legkevésbé az elnököt, (…) a provincia költségvetéséből kihagyatta, majd némi intervenció után beletetette a folyóiratra szánt pénzt. Arra viszont gondja volt, hogy Kaposváron a Fő utcán újítsanak fel neki egy barokk épületben egy lakást. Wiener Neustadtból »repült« Milánóba üzleti ügyben, de a megyeháza gépkocsija vitte, hozta. (A kiadás két lapszám nyomdaköltsége.) (…) Azt is megértük, hogy miniszter lett. Kormánytagként sem változott a szelleme-jelleme… A Fidesz szerint Gyenesei István, az önkormányzati tárca vezetője Európa leggyengébb kormányának leggyengébb minisztere, aki kinevezését a Gyurcsány-kabinet mandátumvásárlási akciójának köszönheti…” – írja Laczkó.
Folyóiratokból és napilapokból is „szemezget” a Magyar Jövő nyári száma, így olvashatjuk Klementisz Réka és Hardy F. Gábor írását lapunk munkatársa, Pósa Zoltán Az ifjúság maradéka című regényének és az író breviáriumának Polgárok Házában tartott bemutatójáról is. A lap sajtószemléjében a civil mozgalomról szóló írások kapnak helyet, és Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érseknek a Lech Kaczynski lengyel köztársasági elnök és a vele utazó kilencvenhét áldozat iránti együttérzését kifejező írása.
Igényes, érdekes, nem a könynyű irodalmat kedvelők kezébe való a Magyar Jövő. Azt viszont elvárhatná az olvasó, hogy a nevüknél többet tudjon meg egy-egy szerzőről. Legalább annyit, hogy mikor és hol született, most hol él, netán mivel foglalkozik.
(Magyar Jövő, 2010/3. szám.)