A múzeum teljes jelenlegi anyaga csak augusztus 20-ig volt látogatható, azt követően megkezdik a földszinten található helytörténeti anyag kiköltöztetését. A nagy érdeklődésre számot tartó Démonok világa – Arany maszkok című, nagyszerű tárlat viszont eredeti helyén egészen szeptember 15-ig, a múzeum teljes bezárásáig látogatható. Az ugyancsak Debrecenben lévő Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum azonban nem zár be, ennek a harmincas évek hangulatát megidéző módon berendezett termeiben Déri Frigyes gyűjteménye lesz látható egészen a múzeumrekonstrukció befejezéséig.
Ez a kiállítási koncepció már megelőlegezi azokat a változásokat, amelyekkel Lakner Lajos igazgató ígérete szerint a felújítást követően a Déri Múzeumban is találkozhatunk. Bár a múzeumok a régmúlt korok letéteményesei, a gyűjtemények fenntartói mégsem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják az új idők szavát. A kihívásokra válaszként a kilencvenes évektől egyre inkább az időszaki kiállítások kerülnek előtérbe az állandó kiállítások rovására. Ez az eltolódás ma már minden nevesebb gyűjteményben tetten érhető, tehát joggal nevezhető világtendenciának. Arról viszont még mindig heves szakmai viták dúlnak, hogy hogyan lavírozzanak a múzeumok a tudás közvetítésének nemes feladata és a közönség élményéhségét kielégítő, szenzációkra építő szórakoztatási funkció között. A szeptemberben bezáró és egy hatszázmilliós renoválást követően egy év múlva újra megnyíló debreceni Déri Múzeum új koncepciója arra törekszik, hogy e két jogos elvárás között értelmes konszenzust teremtsen – fejtette ki az igazgató.
– A valódi megújulást elsősorban nem az épületfelújítástól várjuk, hanem a gyűjtemény létezésmódjának kreatív átalakításától – állítja Lakner Lajos. – Ez vonatkozik a szenzációkat sem nélkülöző időszaki kiállítások arányának további növelésére, de azok állandó frissítésére is. Teljesen más szellemben mutatjuk be például a Déri-gyűjtemény gerincét képező keleti gyűjteményt: a múmiákat valódinak tűnő egyiptomi sírkamrában láthatja majd a közönség, a japán szamurájok életét a nyugati lovagkor emlékeivel párhuzamban állítjuk ki, a Munkácsy-trilógiának otthont adó kupolateremben pedig felidézzük a korabeli kiállítástechnikát. A XIX. században ugyanis bevett szokás volt, hogy maga a kiállítóterem sötétségbe borult, csak a képeket világították meg. Így a közönség úgy érezhette, hogy maga is részese a hatalmas tablókon megfestett történelmi-szakrális eseményeknek. Izgalmasnak ígérkezik a pincébe tervezett csodák kamrája. Ez a megoldás a reneszánsz kiállítási szokásait idézi, amikor is misztikus hangulatban, zegzugos folyosókon közelítve juthattak el a látogatók a letűnt korok kincseiig. Megváltozik a tárlatvezetés rendszere is, fénytechnikával és zenei effektekkel egyaránt igyekszünk minél jobban felidézni a tárgyak korának hangulatát.
Az épület felújítása gyakorlatilag a koncepció megvalósítására szolgál keretül. A rekonstrukció során arra törekszenek, hogy megragadják a harmincas évek hangulatát, ugyanakkor megadják a látogatóknak a XXI. század kényelmét is. Az előbbi elképzelés szellemében újítják meg például a dísztermet, az utóbb cél megvalósítását pedig a szintenkénti kávézók, illetve az internetes tájékozódást, pihenést lehetővé tévő pihenőpontok kialakítása szolgálja. Visszakerül az épületbe a második világháború után érthetetlen okból kiszerelt lift, ezzel és a szükséges rámpák kialakításával oldják meg az épület teljes akadálymentesítését, és kicserélik a nyílászárókat, felújítják az elavult vezetékes közműveket is. Lépnek egyet a helytörténeti kutatás körülményeinek javításáért is: lesz végre kutatóterem a múzeum könyvtára mellett.
origo.hu
Teljesen kifulladtak a közlekedési káoszt okozó Pride-tüntetések, Hadházy mégis tovább erőlteti – videók
