A legnehezebb Mozart-, Verdi-, Puccini-operák női főszereplője miért tart egy Huszka-daljátéktól?
– Mert az Éj királynője, a Violetta, a Mimi után most voltaképpen egy prózai darab főszerepe vár rám. Az Erzsébet királynőben ugyanis csak két dal hangzik el. Számomra, aki 1995 óta mindig zenés színpadi szerepeket kaptam, és „elértek” a legszebb Mozart-operák, nagy kihívás prózai színészként bemutatkozni.
– Mivel magyarázható, hogy a zenés színház kedvelői keveset tudnak az Erzsébetről?
– Én se ismertem, és nem hallottam róla, pedig a Budapesti Operettszínházban már minden Huszka-darabban énekeltem. De nem véletlen, hogy ebben a formában ismeretlen a színházlátogatók előtt, az eredeti Erzsébetben ugyanis nem volt zenés szerep. Ács János rendező választása talán ezért esett rám, mert úgy gondolta: egy jó énekes meg tud birkózni egy prózai szereppel is. Így kerültem Kaposvárra vendégként, György Rózsa Sándorral, az operettszínház tagjával. Egyébként a mi szerepünk nem valóságbeli, inkább idolok vagyunk, akikre a darabban a földi konfliktus megoldása vár.
– A daljáték rendezője a kaposváriak körében is nagy tiszteletnek örvendő Ács János lett volna, aki időközben megbetegedett, így most Babarczy Lászlóra vár a darab színpadra állítása. Nem zavarja ez?
– Sajnálom Jánost, aki szinte családtag nálunk. Az ő rendezésében játszhattam Szolnokon a Marica grófnőt, Szegeden pedig a Bohéméletet. Nem csak a szerep, a rendező, Babarczy László is nagy kihívás számomra, és gondolom, számára se lesz könnyű egy „más színházi világból” érkezettel dolgozni.
– Láthatóan izgatott, ugyanakkor nem titkolja: a szíve mélyén örül a próbatételnek és bizakodó.
– Nagyon fontos, hogy az embert új impulzusok érjék. Én nyitott vagyok ilyenekre, és izgatottan várom az október elsejei bemutatót.
origo.hu
Nagy Márton: Tizenhat pontos akcióterv a turizmus fejlesztésére
