Egyhangúlag elfogadták tegnap a 2006-os hatósági jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes, KDNP-s és LMP-s képviselői a testület jelentését, amelyet hatvan rendőrségi, ügyészségi és bírósági vezető, illetve áldozat személyes meghallgatása, valamint több ezer oldalnyi okirat és vizsgálati jelentés alapján készítettek el. Az ülésen a Jobbikot képviselő Gaudi-Nagy Tamás nem vett részt, a szocialisták pedig kezdettől bojkottálták az albizottság munkáját. A jelentést később a „főbizottság”, vagyis az emberi jogi bizottság is – három jobbikos képviselő és a fideszes Kővári János tartózkodása mellett – elfogadta. Az MSZP-s tagok itt sem jelentek meg.
A jelentés a tévéostrom kapcsán azt írta: „Súlyos érvek szólnak amellett, hogy a rendőrök egy részét áldozatul dobták oda a feldühödött tömeg elé”, és kétségesnek tartják, hogy „a tévészékház átadásának oka kizárólag a vezetők dilettantizmusa volt”. A jelentés kiemeli: a meghallgatások alapján egyértelmű, hogy a tévészékházat „a tüntetők nem elfoglalták, hanem a rendőrség feladta, és a Magyar Televízió munkatársaival együtt védtelenül hagyta”. Ráadásul az evakuálásról még Rudi Zoltán akkori tévéelnököt sem tájékoztatták.
A dokumentum rámutat: Bene László volt országos főkapitány elmondása alapján Gergényi Péter akkori budapesti főkapitány ellen azért nem indulhatott fegyelmi eljárás, mert Gyurcsány Ferenc „védelme alatt állt”.
*
„Bene László érvelése politikai értelemben érthető, jogilag azonban elfogadhatatlan” – olvasható a jelentésben, amely szerint ezzel Bene elöljárói intézkedését elmulasztotta.
A tévéostrom utáni napokban a rendőrség „aránytalan brutalitással” lépett fel a tüntetőkkel, sőt egyszerű járókelőkkel szemben is – hangsúlyozza az iromány. Bírósági döntések igazolják, hogy több ártatlanul megvert ember esetében az eljáró rendőrök meghamisították a jelentéseket, s ezzel közokirat-hamisítást és hamis vád bűntettét követték el. Ami ezekben a napokban történt, az „nem csupán a rendőrség, hanem a jogállam teljes intézményrendszerének csődje” volt: az ügyészség az előzetes letartóztatások indítványozásakor, a bíróság pedig azok elsőfokú elrendelésekor tömegesen figyelmen kívül hagyta a jogi és eljárási szabályokat, és ezeknek a hibáknak semmilyen következménye nem lett – világít rá a jelentés.
2006. október 23-a kapcsán megemlítik a Legfelsőbb Bíróság közelmúltban hozott jogerős ítéletét, amely szerint a Kossuth tér éjszakai kiürítése jogellenes volt. Délután három órakor az ünneplőket – az előzetes megállapodást felrúgva – nem engedték vissza a térre, pedig ezzel az erőszakos események elkerülhetők lettek volna. A jelentés megállapítja: „A rendőrök a rendszerváltás óta nem tapasztalt erőszakot alkalmazva, azonosítószám nélkül, nem rendszeresített fegyverekkel léptek fel, és szándékosan tolták rá a Fidesz-nagygyűlés résztvevőire az erőszakos tüntetőket.” Öszszegzésként megemlítették: az állam nem csupán korlátozta, hanem sok esetben előzetes intézkedéssel (azonosítók levétele) lehetetlenné tette a bűncselekmények elkövetőinek megtalálását és felelősségre vonását.
A jelentés többek között azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy szankcionálni kellene azokat, akik nem jelennek meg a parlamenti bizottságok előtt, és legalább hat hónapig meg kellene őrizni a börtönök belső kamerafelvételeit. Kezdeményezik, hogy a legfőbb ügyész kötelezze továbbképzésre azokat az ügyészeket, akik megalapozatlanul indítványoztak előzetes letartóztatásokat. Emellett javasolják a gyülekezési törvény, illetve a biztonsági cégek tevékenységi köreinek és jogosultságainak felülvizsgálatát, a 2006 szeptemberében és októberében jogszerű intézkedés közben megsérült rendőrök anyagi elismerését, továbbá, hogy Magyarország csatlakozzon a kínzás elleni ENSZ-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvéhez, s így független szervezetek ellenőrizhessék a fogva tartás körülményeit. Javasolják egy önálló bírói testület létrehozását, amely a fegyelmi ügyeket bírálná el. Végül a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság állami elismerését kezdeményezték.
Gulyás Gergely (Fidesz), az albizottság elnöke elmondta: az első számú politikai felelőse a történteknek Gyurcsány Ferenc. Úgy vélte, ügyészségi nyomozásra adhat okot Bene László és Rudi Zoltán albizottság előtt tett nyilatkozata.
A jelentés eredetileg nemcsak a 2006. őszi, hanem a 2002 és 2010 közötti hatósági jogsértésekkel is foglalkozott volna, de Gaudi-Nagy Tamás az eredeti munkamegosztás ellenére ennek a tervezetét határidőre nem készítette el, így az a dokumentumba sem került bele. A jobbikos politikus elismerte, hogy nem tudott eleget tenni kötelezettségének, de arra hivatkozott: az ügy súlyához képest rendkívül kevés idő állt a rendelkezésére.
Szabó Tímea (LMP) közölte: szakmailag megalapozott, morálisan és politikailag árnyalt jelentés készült, és nem igazak a testületet prekoncepcióval illető vádak. Az MSZP közleményben jelezte: azért nem „asszisztáltak” a jelentés elfogadásához, mert szerintük a testület nyilvánvalóan azzal a céllal alakult, hogy a „Gyurcsány a hibás” politika jegyében az akkori kormányt kiáltsák ki bűnbaknak.
origo.hu
Így alázza meg Magyar Péter rendszeresen a nőket - videó
