A szokásos búcsú a Világkupától

Ismétli magát a múlt, de csak részlegesen: női kézilabda-válogatottunk tavaly is a franciákkal vívta a dániai Világkupa utolsó csoportmérkőzését – eddig a hasonlóság. Különbség azonban, hogy csapatunk egy éve simán nyert, mégis kiesett (korábban ugyanis a németektől és a norvégoktól is kikapott), idén pedig ugyan győzelemmel továbbjutott volna, ám 29-26-os veresége ismét búcsút eredményezett.
Tegnap mindkét fél számára az elődöntőbe jutás volt a tét; a Világkupa-históriában a mieink még soha nem lehettek részesei a végjátéknak, hiszen az első három meghívással nem éltek, a legutóbbi két alkalommal pedig a csoportkör jelentette a végállomást. A sorozat ezúttal sem szakadt meg. A franciák rögvest megugrottak
4-0-ra, majd 6-1-re, Mátéfi Eszter szövetségi kapitány ekkor kért időt. Herr Orsolya eleve két bravúrral nyitott a kapuban, és a folytatásban is jól védett, de ekkor már a mezőnyjátékosok is feljavultak, főleg az átlövésgóloknak köszönhetően még az első félidő hajrájában sikerült kiegyenlíteni. Szünetre az ellenfél visszavette az előnyt (14-12), és a folytatásban is mindvégig őrizte, egy ízben hét góllal húzott el. A sokat hibázó magyar válogatott végül 29-26-ra maradt alul. A nyolcgólos Görbicz mellett Bulath ötször, Szucsánszki pedig négyszer talált be, azaz csupán hátulról és középről jelentett komoly fenyegetést együttesünk.
Csoportunk másik mérkőzése, a Dánia–Németország párharc lapzártánk után ért véget, de ez semmiben nem változtatott a kvartett végeredményén: 1. Dánia, 2. Franciaország, 3. Magyarország, 4. Németország. A másik ágon a románok 27–27-es döntetlent játszottak a svédekkel, ezzel csoportelsők lettek. A szombati elődöntőben velük kerülnek szembe a franciák, a magyarok pedig, ahogyan a Világkupán megszokhattuk, ma hazafelé veszik az irányt.