Megduplázta polgármestereinek számát a Fidesz–KDNP, az MSZP viszont harmadannyi településvezetői széket szerzett, mint 2006-ban. A kormánypártok két korábbi baloldali fellegvárat – Szigetvárat és Komlót – is bevettek Baranyában. Komló volt MSZP-s első embere egyedüli szocialistaként listáról jutott be a helyi testületbe. Tarolt a jobboldal több Bács-Kiskun megyei városban, így Kalocsán is, ahol a volt SZDSZ-es polgármester civil színekben, listáról szerzett mandátumot. Békés megye több városában hivatalosan egyetlen MSZP-s jelölt sem jutott be a helyi testületbe. Komoly sikerként könyvelheti el a polgári oldal, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye két korábbi szocialista vezetésű városában – Miskolcon és Ózdon – is győzelmet aratott.
Csongrád megyében önmagukhoz képest jól szerepeltek a szocialisták, hiszen ők adják Makó, Szentes és Szeged első emberét, de többségre mindhárom településen nehezen tehetnek szert.
Egyedülálló tettet hajtott végre a jobboldal Győr-Moson-Sopron megyében. A Fidesz–KDNP az öt 10 ezernél nagyobb lélekszámú település összes egyéni választókörzetéből csak háromban nem nyert, de ezeken a helyeken is a Csornai Polgári Egyesület jelöltjei arattak sikert. Felemásan szerepelt a Fidesz Hajdú-Biharban: míg több városban tarolt, és átvette Hajdúhadház vezetését, elvesztette Hajdúsámson polgármesteri székét. Jól szerepeltek a kormánypártok Heves megyében is. Hatvanban a polgári oldal mindent vitt, a város eddigi MSZP-s polgármestere, Gyurcsány Ferenc volt önkormányzati tanácsadója nyolc év után távozik a település éléről.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a kormánypártok átvették Mezőtúr és Jászberény vezetését, utóbbi település MSZP-s polgármestere egyedüli szocialistaként listáról jutott be a helyi testületbe. Tiszaföldváron az MSZP elvesztette a polgármesteri széket, de azt nem a fideszes, hanem egy független jelölt szerezte meg.
Komárom-Esztergom megyében talán a legérdekesebb eredményeket produkálták a választások. Dorogon Tittmann János (MSZP) maradt a polgármester, de valószínűleg nem lesz szocialista többség a testületben. Esztergomban éppen ennek fordítottja történt: Meggyes Tamás (Fidesz–KDNP) tizenegy év után távozott a város éléről, miközben a pártszövetség szinte minden egyéni körzetben győzelmet aratott. A Fidesz bevette Komáromot és Oroszlányt, utóbbi település eddigi MSZP-s polgármestere egyéni körzetben győzött.
Nógrád megyében a Fidesz– KDNP Bátonyterenye irányítását vette át, a város eddigi MSZP-s polgármestere listáról jutott be a helyi testületbe.
Pest megye több településén is tarolt a jobboldal. Budaörsön az ezúttal civil színekben induló, volt SZDSZ-es Wittinghoff Tamás nyert, de nem lesz többsége. Szigethalmon függetlenként győzött a volt SZDSZ-es Fáki László, de az egyéni körzetekben a Fidesz–KDNP tarolt. Vácott a KDNP-s támogatással indult független Fördős Attila győzött az eddigi szocialista polgármester és a fideszes jelölt előtt. Itt nem számolják újra a polgármesterjelöltekre leadott voksokat, mert ezt a területi választási bizottság szerint az érvényes szabályok nem indokolják.
Miközben több Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városban nyert a jobboldal, Nagykállón a korábban MDF-es polgármester függetlenként, Nyírbátoron pedig újra szocialista színekben győzött. Előbbi városban akár többsége is lehet a polgármesternek. Tiszavasvárin a polgármestert és az önkormányzati képviselők többségét a Jobbik adja.
Tolna megyében többekben az váltott ki megütközést, hogy a több bűncselekmény elkövetésével megvádolt, éppen elsőfokú ítéletre váró volt MSZP-s polgármester ezúttal függetlenként, szocialista támogatással nyert Dombóváron.
Vasban a Fidesz–KDNP leváltotta Szombathely eddigi szocialista első emberét, aki listáról bejutott a helyi közgyűlésbe. Veszprém megyében és Zalában szinte mindenhol tarolt a polgári oldal, Ajkán Schwartz Béla (MSZP) maradt a polgármester, többséget csak a civilekkel együtt szerezhet a testületben.
origo.hu
Hogyan lett az energiából fegyver a nagyhatalmak kezében?
