Elsöprő győzelmet aratott a Fidesz–KDNP a nagyobb településeken, a polgári oldal a huszonhárom megyei jogú városból huszonkettőben megszerezte a polgármesteri széket, emellett a lehetséges 317 egyéni választókörzetből 289-ben is győzelmet aratott. Tizenhárom településen ráadásul a kormánypártoknak sikerült mind a polgármesteri, mind az összes egyéni képviselői helyet megszerezniük. A jobboldal ezúttal öt olyan településen is győzelmet aratott, ahol az előző ciklusban szocialista politikust választottak polgármesternek. Dunaújvárosban Kálmán András, Nyíregyházán Csabai Lászlóné, Székesfehérvárott Warvasovszky Tihamér nem indult újra a vasárnapi választáson, míg Miskolcon Káli Sándor vereséget szenvedett Kriza Ákostól (Fidesz– KDNP), csakúgy mint Szombathelyen Ipkovich György (MSZP– SZTKE) Puskás Tivadartól (Fidesz–KDNP). Érdekes helyzetet teremt, hogy a vasi megyeszékhelyen a szocialista polgármesterjelölt listáról jutott be a helyi közgyűlésbe.
Szeged az egyedüli megyeszékhely, ahol a szocialisták ismét megszerezték a polgármesteri széket, Botka László ugyanis győzött a fideszes B. Nagy László ellen. Nem lesz azonban könnyű dolguk a csongrádi nagyvárosban a szocialistáknak, mert a 28 képviselői mandátumból 14-et a Fidesz szerzett meg, így az MSZP-nek csak a jobbikos és az LMP-s önkormányzati képviselővel együtt lenne meg a többsége. Az viszont nehezen képzelhető el, hogy mind a radikális párt, mind a Lehet Más a Politika városatyái támogatnák Botka László polgármestert és csapatát.
Miközben a Fidesz–KDNP – Szeged kivételével – mindenütt győzelmet könyvelhetett el, az MSZP-nek jobbára csak annyi öröm jutott, hogy a legtöbb megyében több képviselői helyet szereztek, mint a Jobbik. További részsiker a szocialisták számára, hogy azokban az egyéni körzetekben, ahol nem a kormánypártok jelöltjei győztek, főként az MSZP-s aspiránsok szereztek mandátumot. Ebből a szempontból a legjobb eredményt szintén Szegeden érték el a szocialisták, ahol a MSZP–Összefogás Szegedért Egyesület jelöltjei a húszból kilenc körzetben végeztek az első helyen.
Bár a Jobbik a megyei jogú városok többségében kevesebb mandátumot szerzett, mint az MSZP, a radikális párt vezetőit mégis elégedettséggel töltheti el, hogy a huszonhárom nagyobb település közül huszonegyben legalább egy képviselőt bejuttattak a helyi közgyűlésbe. Nem lesz viszont jobbikos képviselő a kecskeméti és a salgótarjáni közgyűlésekben. A legjobb eredményt a Jobbik Debrecenben érte el, egyrészt azért, mert a párt négy politikusa is mandátumot szerzett, másrészt, mert megelőzték a szocialistákat, hiszen a hajdú-bihari megyeszékhelyen csak három szocialista került be a közgyűlésbe. Szintén több mandátumot szerzett a radikális párt az MSZP-nél a hódmezővásárhelyi közgyűlésben, ahol két jobbikos mellett csak egy szocialista politikus foglal majd helyet.
Felemásan szerepelt a Lehet Más a Politika a megyei jogú városokban az önkormányzati választáson. A párt sikerként könyvelheti el, hogy tizenegy nagyobb településen legalább egy mandátumot szerzett, ugyanakkor a megyei jogú városok közgyűléseinek többségében nem lesznek jelen a következő négy évben. A párt a legkomolyabb eredményt Kecskeméten érte el, Bács-Kiskun megye székhelyének közgyűlésébe ugyanis két LMP-s képviselő is bejutott, miközben a Jobbik egyetlen politikusa sem szerzett mandátumot. A mostani választás jellemzője, hogy a pártok mellett független és civil politikusok csak néhány megyeszékhelyen szereztek képviselői helyet.
Ukránbarát és bevándorláspárti paktumot kötött az Európai Néppárt és a baloldal – Magyar Péter és a Tisza Párt is jóváhagyta a megállapodást