Több mint háromszázötven falugondnok jutott be önkormányzati képviselőként a helyi testületekbe, míg huszonnégyen polgármesteri címet szereztek az október 3-i választáson – tájékoztatta lapunkat Csörsz Klára, a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség ügyvezető társelnöke. A szervezet megyénként összegezte az általuk elért eredményt, aminek elkészítéséhez a tízezer lélekszám alatti településeket vették számításba. A kimutatásokból kiderül, hogy a legsikeresebbek Baranya megyében voltak, itt jelöltjeik közül heten lettek polgármesterek és hatvankilenc falugondnok szerzett önkormányzati képviselői mandátumot. Jól szerepeltek még a falugondnokok Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyékben, és egyedül Fejérben nem szereztek mandátumot.
Csörsz Klára örömmel jegyezte meg lapunknak, hogy valószínűleg egyetlen szakma vagy foglalkozás sem reprezentált ilyen mértékben a képviselő-testületekben, mint a falugondnoki. Felhívta ugyanakkor a figyelmet több problémára is, többek között arra, hogy polgármestereiknek a választástól számított 30 napon belül meg kell szüntetni az összeférhetetlenséget. – Mivel polgármesternek indultak, le kell mondaniuk közalkalmazotti státusukról és jövedelmükről. Ahhoz azonban, hogy falugondnokok maradhassanak, új munkáltatót kell keresniük, ki kell szervezni a szolgáltatást – hangsúlyozta Csörsz Klára. Rámutatott arra is, hogy az újonnan megválasztott polgármesterek sokszor keveset tudnak a falugondnokságról, és ki akarják találni, meg akarják reformálni magát a szolgáltatást, amiből sok gond származik. – További probléma, hogy sok helyen az új polgármesternek van más jelöltje az állásra, viszont több mint félmillió forintba kerül egy új falugondnok kiképzése – tette hozzá a szövetség ügyvezető társelnöke.
origo.hu
Hogyan lett az energiából fegyver a nagyhatalmak kezében?
